Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

KECSKÉS PÉTER: Présházak és pincék a Dél Dunántúlon

8. kép. Osztatlan szőlőhegyi épületek, a. Kőszeg- Pogányi hegy (Vas m.) 1874. b. Bazsi-Kökényesi hegy (Zala m.). c. Szekszárd-Csötönyi hegy (Tolna m.) szerveztek egy-egy kisközséget, amely azonban csak kizárólag ezekből a lakott helyekből állott".

65 Azonban nemcsak a Festetics- és Batthyány-uradalmak délnyugat-dunántúli területén találunk ilyen településeket. Somogy megyében szőlőhegyeken létesült települések a 19. században Marcali, Lelle, Látrány, Karád, Somogyvár, Szőlősgyörök határában.

66 A Tolna megyei Várdomb német lakosságát 1766-ban a bátaszéki apát telepítette szőlőmüvesekből,

67 de a szintén Tolna megyei Miszla lakossága is földesúri adományból épült partlakásos pincefaluba.

68 Míg a Dunántúl keleti területeinek új földbirtokosai a népességtelepítés révén a birtokviszonyoknak, a domborzati feltételeknek és a kereskedelmi igényeknek megfelelő szőlőgazdaságokat igyekeztek kialakítani, addig a nyugati részeken a természeti és termesztési feltételek adta hagyományosabb, többágú gazdasági kultúrát őrizték meg, illetve fejlesztették tovább.

69 A szőlőhegyi szórványtelepülésekről vannak