Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 8. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

PÁLL ISTVÁN: Építési szerződések, építőmesterek a 18-19. századi Szabolcs és Szatmár megyékben

pléhes. . . Úr szobában . . . egy zöld kerekded asztal . . . négy új karszék . . . egy öreg szegény Kinszki képe s más közönséges kép nyócz mind egészlen jó üvegestül a tarka bécsi kemence és egy pléhes ajtó . . . Ugyan azon szobába nyiló öregh palota . . . két hosszú asztal, egy pohárszék, almárium, három egyben járó asztal, három kar Ö szék, fél kálha Bécsi kemence s három jó ablakok . . . egy szoba azelőtt patvariának neveztetett . . . három ágy, egyike zöld, ketteje fekete, s négy karszék, két üveg ablak, egy kerekded asztal, egész tarka kemence bécsi, jó uj ajtó . . .sáffárház. . . fekete kemence" stb.

25 Aránylag részletes néhai vitézlő Bagódi András Zala megyei Lakon fennmaradt vagyonának a számbavétele, melyet 1754-ben a vármegye által kiküldött bizottság készített. A körülmények azt mutatják, hogy a tulajdonos nem tartózkodott itt rendszeresen (a szobákban mindenféle élelmiszert is tároltak). A felsorolt bútorok közül az „első szoba"-beli kerekes (kerek) és kerekes végű asztalok, födeles ágy, pohárszék ekkor jellegzetesen köznemesi bútorok. E házban a pohárszékben alul sütő-főző és evőeszközöket, felül mindenféle tálalóedényt például fehér mázas korsókat, üvegpoharakat, pincetokokat tartottak. E helyiségben találtak még hárosfa (hársfa) székeket (5 db-ot), almáriumot, öreg ládát, tálast (vagy fogast, mindkettőt emlegeti vagylagosan), melyen hat mázas tál és mázas korsók is voltak. A láda és a cserépedényekkel megrakott tálas-fogas nagyon régiesnek számít egy 1754. évi köznemesi ház első szobájában.

26 A tálas és fogas, illetve tálas-fogas kifejezések később is ismertek Somogyban paraszti környezetben a felül korlátos, alul akasztófogas tál- és korsótartó polc jelölésére. E szobában egyik asztalra abroszt terítettek, a másikra asztalra való avét szőnyeg került, ami meglehetősen divatjamúlt volt már ekkor Magyarországon.

27 A három ágy felszerelése különböző módon történt: az egyikben egy alsó lepedő volt, „két fei alla avagy vánkos be lévén húzva vánkos héjjal, egy derékalla avagy párna találtatott, a másikban a derékaljak közül egyik kéktar2. kép. Ácsolt láda, „tulipános láda" Kálmáncsáról. Rippl-Rónai Múzeum, lelt. szám 64. 142. 1. GÖZSY Gáborné felvétele ka, a másik kittölös vászon vékonyabb héjakkal". A rangosabb födeles ágy tartozékaként alsó lepedő, paplan, három nagyobb és egy kitsin vánkos héjjastól és három párna kerültek összeírásra. RADVÁNSZKY Béla értelmezésében más-mást jelentett a vánkos, a fejalja, a derékalj és a párna a 16-18. században a módos nemesi paloták és udvarházak szóhasználatában.

28 A paraszti ágyak berendezése kevesebb rétegű, ezért az emlékezetben elmosódtak ezek a különbségek: a fejalja vagy vánkos jelentette a fej alá való párnát, a párna vagy derékalj a textíliával bevont finomabb matracot, de jelentette a vászonnal bevont „takaródzót", más néven párnát vagy későbbi elnevezéssel dunyhát is.

29 Bagódi András hagyatékában leírt ágyneműféleségek elnevezései hasonló értelemben szerepeltek a későbbi paraszti értelmezéshez. Csak egyetlen paplan volt a három ágyban, valószínű, hogy a párnák egy része szolgált itt is takaróul, más része derékaljként. A kamrában említettek karos faszékeket (pad?) két rossz szökrönyt, azaz ácsolt ládát, de a pajta szürüjén is állt egy szökröny. A szoba elrendezésében nem találjuk meg a sarkos elhelyezési módot a két paddal. A kerék asztal a szoba közepére került az öt hársfa székkel, a három ágy, a pohárszék, az almárium és az öreg láda valószínűleg körben a fal mentén lehettek elhelyezve, a tálas pedig a falra rögzítve. Gellénházán is volt egy lakószoba: ebben födeles ágyat, tarka ládát és hat hatos széket tartottak. A bútorzat számbavételénél kevésbé részletesek azok a köznemesi inventáriumok, amelyeket az 1758-66-os években Somogyban írtak össze. Itt inkább az épületek, edények és borászati eszközök leírása igényesebb. Pohárszéket viszont összeírtak 1758-ban Pusztakorpádon vitéz néhai Sárközi János és hitvese házában és Niklán 1765-ben Thulmon Pálné Sólyom Eörzsébetnél,

3

" Berzsenyi Dániel nagyanyjánál. Somogy megyéből az 1770-es évekből két részletesebb köznemesi bútorszámbavételről tudunk eddig. A módos Tallián László 1774-ben összeírt javai között nagyjából megtaláljuk ugyanazokat a bútorokat, mint Bagódi Andráséban, de annál divatosabbakat is. A drága ruhaneműk, fegyverek, ékszerek, díszes tálalóedények és tárolók teljes részletességgel mutatják gazdagságát. Tallián László birtokán három szoba és a hozzájuk tartozó mellékhelyiségek berendezését jegyezték fel.

31 Akadt itt három tornyos ágy, egyiken szúnyoghálót, a két másikon nyomtatott vászon függönyfélét helyeztek el. Mindhárom szobában kerék asztal, az ebédlő szobában egy három darabbal álló asztal, a másikban kisasztal is volt. Bőrszéket összesen huszonnégy darabot, tükröt nyolc kisebb-nagyobb darabot, több bőrvánkost, egy zöld posztós kanapét, egy ostáblát, asztalra való ütő órát találtak. Az ágynemű részét képezte több paplan, melyek különböző minőségűek voltak, még a cselédnek is volt kartonpapianya. Több íróasztal jelezte gazdájának fontosságát: divó fával kirakott egész Schraibtisch, de volt ócska és fél Schraibtisch is, és a középkorias bakos szerkezetű

32 kecskelábokra való íróasztal is. A szobabeli asztalok között is felírtak bakos, azaz diófa kecskelábokra való asztalt. A bútorok nagy része olyan, amilyeneket a legszegényebb köznemeseknél is megtalálhatunk ebben az időben: almáriumok, pohárszékek, firhangok, réz gyertyatartók, fenyőfa ládák, faliórák stb. Almáriumot, fiókost és rostélost is jeleztek, az utóbbi könyvekkel volt tele-