Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

BALASSA M. IVÁN: A Felföld magyar parasztságának tüzelőberendezése

Takaréktűzhelyek a kemencék mellett A Felföld azon területein, ahol a tüzelőberendezésc3 váltás belső fejlődés eredményeként zajlott le, az első * lépcsőfok egységesnek tűnik. Ez a kemencéhez csatla$ koztatott épített takaréktűzhelyek megjelenése. Erre c minden bizonnyal a főzéstechnika megváltozása miatt is •a szükség lehetett, de a fő oka, hogy ezáltal nem kellett 3 már minden főzés alkalmával befűteni a kemencét, vagy a szája előtt, a füstfogó alatt nyílt tüzet rakni. Ezáltal a M lakóhelyiség füsttelenítése egy lépéssel előbbre jutott, ^ hiszen ezeknek a tűzhelyeknek a füstjét vagy közvetlenéi nül kivezették a pitvarba, vagy úgy kötötték be őket a *•% belső füstelvezetőbe, hogy onnan már nem jutott az M égéstermék a szobába. •53 A Felföld magyarságánál az utolsó megmaradt belső .„ tüzelésű, belső füstelvezetéses kemencék mellett mind % ott voltak ezek a takaréktűzhelyek, mint például az § 1960-as évek közepén még meglévő mátramindszenti si5 pos kemencénél. De ilyen volt az az ostorosi, melyet a, HERMAN Ottó rajzolt le,

289 az 1930-as években még a M kutatók által tanulmányozott felső-borsodi,

290 abaúji

291 K kemencék. A Szabadtéri Néprajzi Múzeumba beszállíO tott erdőhorváti kemence mellől helyszűke miatt a takaä réktűzhelyet korábban lebontották, a még ma is a helyszínen látható komlóskai kabolás kemence ezt a sorsot c o elkerülte. Itt csak utalok arra, hogy a szlovák lakosság N körében is jellegzetes volt ez a megoldás, mint ezt pelei dául magam is tapasztalhattam Sajórédén (Rejdova), de 2*, ilyeneket mutat be SVECOVÁ, Sona a Vihorlát kör6 nyékéről,

292 a szlovákiai ruszinok kemencéjének is elma^ radhatatlan része volt a takaréktűzhely

293 stb. 5 M cd n « A kemence kiszorulása a lakóhelyiségből c ea 43 A Felföld nyugati része JC ~ A Felföld nyugati felének magyar lakossága ezt kövéig- tőén a kemence száját kifordította a pitvarba. Előfore dult, hogy a függőleges füstelvezetőről még ekkor sem *•% mondtak le, és elkészítették a konyhában is.

294 A 19. század második felében a kemence teljesen kikerül a t— j 22 szobából, mindössze a takaréktűzhely marad bent. Ez g elsősorban Nógrád megyében tapasztalható, de a meg^ oldás Hevesben sem ismeretlen. A lakóhelyiség fűtése ö ezt követően vagy a takaréktűzhellyel, vagy a szórvá"c nyosan megjelenő kályháskemencékkel történik. u o ,| A Felföld keleti része *S x; g A Felföld keleti felében a váltás másként zajlott le. i*S Itt első lépésként a kemencét úgy helyezték át a pitvard ba, hogy szája továbbra is a lakóhelyiségbe nézett és felette megmaradt a kabola. A folyamat egyes fázisai jói oj dokumentálhatóak, Erdőhorvátiban egy épület bontásakor például azt tapasztaltam, hogy a kemencét részben már beépítették a falba, de jelentős része még a szobában volt.

295 Pusztafalun - mint ezt egy fényképfel-