Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

BALASSA M. IVÁN: A Felföld magyar parasztságának tüzelőberendezése

18. kép. Ferde füstclveztőjű, belülfűtős kemence takaréktűzhellyel - Felsőmerse (Vysny Mirosov). MENCL, Václav 1980. 339. 19. kép. Ferde füstelvezetőjű kemence takaréktűzhellyel Hervató (Hervatov). MENCL, Václav 1980. 119. nyosan tűnik fel, és fokozatosan válik általánossá, és az is előfordul, hogy egyes konkrét esetekben akár még századokkal később sem élnek vele. Ezért nem tudok mit kezdeni az olyan kétkedéssel, mint amit DÁM László így fogalmazott meg: „Különösen nehezen tudom elképzelni a kémény és a kabolás füstelvezetés korai elterjedését Abaúj, Zemplén, Ung, Bereg, Máramaros megyék kis hegyi falvainak esetében, ahol a néprajzi adatokból tudjuk, hogy a füsttelenítés nélküli lakóházak még a századfordulón is általánosan elterjedtek voltak. A kémény elterjedése a magyar nyelvterület északkeleti hegyvidéki területein bizonyíthatóan csak a 19. század folyamán játszódik le, s nem lehet jóval korábbi a kabolás füstelvezetés sem."

221 Az innováció feltűnése és az általános elterjedtségről kifejtetteken túl, magam egyetlen olyan adattal sem találkoztam, mely a Felföld keleti felének magyar lakosságánál kémény nélküli lakóházról adott volna hírt az elmúlt egy-másfél évszázadban. Ezzel szemben, a feltehetően szélesebb érvényű sárospataki és miskolci adatok azt tanúsítják, hogy ezeken a helyeken a 18. században a házak túlnyomó többségének kéménye volt. Mindez a belső füstelvezetés megoldásának idejére vonatkozóan is következtetések levonását teszi lehetővé. A belső füstelvezetést - véleményem szerint - a paraszti/jobbágyi házakban még a kémények megjelenése előtt meg kellett oldani, hiszen csak ez válthatta ki annak igényét, hogy az égésterméket immáron ne csak a lakóhelyiségből vezessék el, hanem az egész épületből. Amennyiben ez így igaz, akkor viszont a ferde füstelvezetőnek, a kabolának a 17. században fel kellett tűnni a felföldi lakóházakban. Mindez nemcsak a megjelenés idejére enged meg következtetéseket, hanem eredetre is. Ebben az időszakban egy ilyen megoldás sem északról, sem keletről nem származhatott, délen egy más gyökerű, formájú, és részben más működésű tüzelőberendezés volt, nyugaton pedig - mint erre már utaltam, és a későbbiekben részletezem - az azonos belülfűtős kemence füstelvezetését másként és máskor oldották meg. Igaz, félreértéseket szokott okozni az a feltételezés, 20. kép. Ferde füstelvezetőjű kemence takaréktűzhellyel Felsővargony (Vagrinec). SOPOLIGA, Miroslav 1983. 225.