Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)
BALASSA M. IVÁN: A Felföld magyar parasztságának tüzelőberendezése
A belülfűtős, füstelvezető nélküli kemence A felföldi magyar parasztház tüzelőberendezése - mielőtt a füstelvezetése, legalábbis részlegesen megoldódott - két változáson esett át: szájával az ajtó felől a rövidebb homlokzaton lévő ablak/ablakok felé fordult és felemelkedett a padló szintjéről. Az időrend is valószínű ez lehetett, bár mindkettőt csak közvetetten lehet bizonyítani, de az, hogy - mint erre BARABÁS Jenő többször és többhelyütt felhívta a figyelmet - a Kárpát-medence egész térségében lezajlott tüzelőberendezésváltás a 15-16. században nem járt együtt a tüzelőberendezés felemelkedésével, valamilyen formában a Felföldön is érvényesülhetett. 138 A kemence elfordulása A magyar népi építkezés kutatásában eddig nem szenteltek túlzottan nagy figyelmet ennek a változásnak, ami nyilvánvalóan azzal magyarázható, hogy a legkorábbi időktől kezdve csak a lakóhelyiség sarkában elhelyezkedő, szájával az ablakok felé néző kemencét vették számításba, és például ezt vetették össsze a nagyorosz kemencék hasonló elhelyezkedésével. 13 " Nemcsak BÁTKY Zsigmond járt el így, a szlovák kutatás is csak az ilyen "diszpozíció"-jú kemencékkel számol. 14 " A keleteurópai régészeti leletek a 10. századtól az egyetlen helyiségből álló lakóépítményen belül jelentős változást jeleznek: a kemence a bejárat mellé kerül és a 3. kép. Belülfűtős, fa alapépítményű, füstelvezető nélküli kemence elő- és oldalnézetben - Trencsénhosszúmező (Diné Pole). TURZO, Jozef 1979. 180. szája a bejárat felé néz. 141 A Felföldön szórványos leletek arról tanúskodnak, hogy ez az elrendezés itt sem volt ismeretlen a 10-12/13. században. 142 A kemence ilyetén elhelyezkedése Kelet-Európa egyes térségeiben a későbbiekben is fenntmaradt, így az ukránoknál, 143 bjeloruszoknál, 144 hasonlóan Délkelet-Lengyelországban, 145 Kárpátukrajnában. 14 ' 1 A Kárpátok északkeleti felében elég határozottan elválik a kemence kétféle irányulása. A lemkeknél és a bojk-lemk átmeneti zónában a kemence az ablak, a bojk és hucul lakosságú falvakban viszont az ajtó felé néz. 147 A Szilágyságban is előfordul, hogy a sátor alatt és előtt lévő tüszej az ajtó felé néz, 14lS Máramarosban is föllelhető ez az elrendezés. 149 Délebbre, illetve keletebbre a Beszterce völgyében Békás körül, 15 " vagy a moldvai csángóknál 151 az esetenként már a felvidékiektől erősen eltérő tüzelőberendezéseknek hasonló az elhelyezkedése. A kemence ilyen tájolása az egyhelyiséges építményeknél nyilvánvalóan azzal magyarázható, hogy a kemence szája, az előtte lévő tér - ami munkahely is - így kapta a legkedvezőbb megvilágítást, és a füst is könynyebben távozhatott a helyiségből. Makacs megmaradása azzal lehet összefüggésben, hogy az említett vidékeken - mellőzve most a nem is mindig világos fejlődésmenetet - a tüzelőberendezéssel ellátott lakóhelyiség egy olyan helyiségből közelíthető meg, mely a felföldi házaknál nyitottabb, nemcsak a bejárati-, hanem hátsó hosszú homlokzata felé is van ajtaja, esetleg födémé sincs stb., azaz egy valódi színből, a sien, boisko és egyéb hasonló néven nevezett helyiségből. A Felföldön ezzel szemben, mint ezt feltételezem, 152 a lakóház fejlődése során a második helyiség a pitvar volt, melynek egyetlen ajtaja nyílt a szabadba. Ennek következményeként, hogy a korábbi bejárat elé egy zárt második helyiség épült, a kemencét célszerűnek látszott elfordítani. Igaz, így a füst eltávozásának korábbi, kedvezőbb útja nem biztosítható, de legalább a kemence szája, az előtte lévő munkahely viszonylag kedvező megvilágítást kapott. A kemence alapjául szolgáló építmény részmegnevezései is ezt a feltételezést támogatják. A Felföld nyugati felének magyar lakossága körében a szap, szapha, mint ezt részletesen kifejtettem, a lakóhelyiség bejárati ajtaja felőli oldalpadkát jelöli. A szlovák megfelelők azonban többnyire valamiféle, a kemenceszáj felőli oldalon lévő részletre vonatkoznak. A jelenség megítélésem szerint azzal magyarázható, hogy a terminus magyar nyelvbe kerülésekor az ajtó felőli, akkor még a kemenceszájjal összefüggő padkát, majd a kemence ablak felé fordulása után is a tüzelőberendezésnek ezt a részét jelölte. A szlovák nyelvben ezzel szemben - ahol a szónak a magyarral ellentétben a jelentéstartalma ismert lehetett - továbbra is a fütőnyílás körüli, immáron az ablak felőli részekre vonatkozik. Hasonló jelenségre, éppen a tüzelőberendezésekkel kapcsolatosan, korábbi példa is van, elég itt kamenyica>kemence példájára hivatkozni, mikor az eredeti 'kőből készült' jelentéstartalom a magyar nyelvben nem jelenik meg, hanem általában 'tüzelőberendezés' a szó jelentése. A fejlődés párhuzamát jelenkori néprajzi gyűjtésekben is fellelhetjük. Délkelet-Lengyelországban ott, ahol a szoba bejárata előtti sien megőrizte nyitottságát - azaz mindkét oldalán ajtaja van - a tüzelőberendezés az ajtó felé néz, viszont, ha a második helyiség egyajtóssá válik, a tüzelő szája az ablak felé fordul. 153
