Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)
HOFFMANN TAMÁS: Az épületfa, az erdő hasznosítása, sőt irtása az Alpoktól északra
9. kép. Tetőgerendák beemelése az épülő házba csigasor segítségével. 16. század eleje. Ismeretlen német fametsző 10. kép. Noé bárkájának építése. "Bedford herceg hóráskönyvének" angol miniatúrája 1433 körül. N" 145. London, British Museum. Add. Ms. 18850, fol. 15. épületanyagok felhalmozását, tehát az előkészítő munkálatokat már nyáron elvégezték. Következésképpen, maga az építkezés legalább két éves művelet volt, legalábbis a középkor végétől kezdve, midőn igényesebben, nagyobb szaktudással állították fel a nagyobb köbtartalmú épületeket. Nyilvánvaló, hogy ez a feladat már hatékonyabb munkaszervezést tett szükségessé. Az ács, ha falun lakott, gazdálkodott is, úgy, hogy segédmunkásait a nyári munkaidényben a földjén is foglalkoztatta. Nem nélkülözte az építtetők közreműködését sem. Az építkezés mégsem a kölcsönös segítség, a "kaláka" jegyében zajlott, ahogyan ez a periférián szokásos volt még századunkban is. A gerendaácsolatot elkészítették és a földön fekve állították össze, majd szétszedve összerakták ismét, most már vertikálisan helyzetbe állítva a falakat. Meglehet, a szobát készítették el először, azt a dobozt a házban, amit az őszi és téli munkálatok során műhelynek használtak az építők, a lakók pedig a ház elkészülte után a reprezentáció színterének tekintették. 22 Kétségtelen, hogy az épületfa megmunkálásának legfontosabb szerszáma a szekerce mindmáig, valamint az is, hogy ezt az eszközüket a baltából alakították ki. Kőbaltával vágtak ki először őseink épületfát és a kőbaltát használták a gerendák megmunkálására is. A bronzkorból ismert köpüs balta azoknak a felszereléséhez tartozott, akikékekkel, vésőkkel, fúróval és a vésőkhöz használt bunkó-szerű fakalapáccsal munkálták meg a fatörzseket. Az arzenált csak a vaskorban egészítették ki a szekercével. Ez azonban ekkor még jóval kisebb volt, mint a korai középkorban divatba jött típus. (Az utóbbi a hajóácsok révén gyarapította az Atlanti-Európa, s Közép-Európa technikai felszerelését.) Ismerték a vaskori famegmunkálók, mindenekelőtt a kelták a fűrészt is, egyelőre csak egy enyhén ívelt fogazott vaslapot, amely nyélben ért véget. Aztán ugyancsak ők vették hasznát a