Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

HÁLA JÓZSEF: Pávai-Vaj na Ferenc néprajzi megfigyelései és fényképei Nagyenyed környékéről és a Radnai-havasok vidékéről

és e fölött mintegy 20-25 cm vastag felül egészen gyepes földréteg képezte. "Oláh-Lapád", szintén alsöfehér megyei község határában pedig ugyancsak a nyáron pásztor kunyhót láttam egy erdei tisztás oldalban, (Trávás) melynek talaja annyira le volt mélyítve, hogy a tetőt tartő rudat, mely elöl egy ágasfára, hátul az ágasfával majdnem egyenlő magasságban lehetett az agyagos talajba rögzíteni. Az egyik oldalát vcsszőfonat, a másikat a tartőrudnak támasztott, rudakra fektetett galyak alkották, de mindkettő vastagon be volt hányva földdel, melyet szintén gyepes réteg takart. Az ilyen módon gyepes földel borított kunyhó a pásztorok tanúsága szerint majdnem teljesen vízhatlan és a szél ellen is jobban véd mint más anyagokból álló födél s ezért részesítették előnyben ezekkel szemben [16-17. kép). Pásztor kunyhó és karám Erdélyből Az erdélyi juhász, vagy a mint itt nevezik "pakulár" még magyar községekben is jobbára az oláhok közül kerül ki s igy nem csoda, ha munkája elüt a magyar pásztorokétól. Kunyhóját maga a "pakulár" készíti és a karámot (strungá) is maga állítja össze. Alsöfehér megye némely részein, a hol még nincsen tagosítva. mint Oláh-Lapádon, Remetén stb. több gazdának van együtt juha egy-egy 250-300 főből álló nyájban (turmá), a mely azután az egész ugaron vagy tarlón legelhet. A nyáj trágyáját valamelyik gazda veszi meg 10-12 koronáért meg egy-két veder pálinkáért, a melynek egy alkuból sem szabad hiányozni. A karámot ennek a gazdának a földjén ütik föl, azokból a külön e czélra font sövény-darabokból (Hasa) melyeket a juhok gazdái készítenek, ki-ki a juhai számának arányában. Ezeket a sövény darabokat, a melyekben néha dűlt kereszt alakú betétek is vannak a fölső felükön gúzs karikákkal egymáshoz szorított karok közé állítják és kisebb-nagyobb rendesen négy szög alakú, mintegy másfél méter magas karámot készítenek belőlük. A karám ajtaja egy kisebb sövény lemez, melyet el lehet tolni, közvetlen a bejárat előtt van a meglehetősen alacsony fejőszin, mely a lehető legegyszerűbb menedékes gyékény, vagy szalma telő, melyet részben a karám oldala, részben ágasfák tartanak. Az ajtó két oldalán kis fejőszék van, melyen a "pakulár" és a "fejő" (mulgátor) ülnek fejeskor. A szin őket védi a naptól, vagy csőtől. A karám közelében van a "pakulár" sajátságos alakú kunyhója, mely egyszerű alakban szántalpszerű alapba állított ivekre húzott gyékény, vagy szalma fődéi, mely elől is hátul is nyitott lehet. Padlója sövény, melyen szalmán, vagy egyszerűen bundájába burkolózva pihen a pakulár és a bojtár-gyerek. Az egész alkotmány össze-vissza mintegy két méter hosszú és egyegy méter széles és magas. A gondosabb pakulár, a ki még a kényelemre is ad valamit, már gondosabban készíti el a kunyhóját. Az ilyen rendesen deszkából van, sőt fatörzsből kifűrészelt kerekein ide- s tova költöztethető, mig a másikat csak vonszolva, vagy háton czipelve lehet tovább szállítani. A karám mellett van még a kutyák vaczka, mely rendesen alacsony kis szalmás szin [14-15. képj.