Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

HÁLA JÓZSEF: Pávai-Vaj na Ferenc néprajzi megfigyelései és fényképei Nagyenyed környékéről és a Radnai-havasok vidékéről

Hála József PÁVAI-VAJNA FERENC NÉPRAJZI MEGFIGYELÉSEI ÉS FÉNYKÉPEI NAGYENYED KÖRNYÉKÉRŐL ÉS A RADNAI-HAVASOK VIDÉKÉRŐL A Magyarhoni Földtani Társulat Tudománytörténeti Szakosztálya, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, a Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1986. szeptember 15-én emlékülést tartott PÁVAI-VAJNA Ferenc születésének századik évfordulója alkalmábéú. Az előadók (CSÍKY Gábor, CSATH Béla, DOBOS Irma és SZÉKELY Kinga) bemutatták PÁVAI-VAJNA Ferenc sokrétű geológiai munkásságát, majd az előadások utáni beszélgetésen szóba került néprajzi tevékenysége is. Akkor kért fel CSÍKY Gábor, a Tudománytörténeti Szakosztály elnöke, hogy írjak egy cikket a néprajzkutató PÁVAI-VAJNA Ferencről. Az emlékülés előadásai a Földtani Tudománytörténeti Évkönyvben jelentek meg 1988-ban

1 és e kiadványban közölték az én dolgozatomat

2 is. 1989-ben HORVÁTH Csaba gyűjteménykezelő (Természettudományi Múzeum, Tudománytörténeti Gyűjtemény) jóvoltából tanulmányozhattam PÁVAIVAJNA Ferenc hagyatékának a gyűjteménybe került részét, amelynek eredményeképpen kibővíthettem és átdolgozhattam fent említett tanulmányomat és azt PÁVAI-VAJNA Ferenc három fennmaradt naplójának

3 néprajzi vonatkozású részeivel is kiegészíthettem. E dolgozatot

4 1990-ben adtam át közlésre LUKÁCS Lászlónak, az Ethnographia szerkesztőjének. Időközben megismerkedtem NAGY László János debreceni történelemtanárral, aki 1990-ben PÁVAIVAJNA Ferencről szóló könyvéhez

5 gyűjtött adatokat. Ő hívta fel a figyelmemet arra, hogy a hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeumban is őriznek kéziratokat, köztük néprajzi jegyzeteket is, mégpedig olyanokat, amelyekről PÁVAI-VAJNA Ferenc naplóiból tudomásom volt, de elveszettnek gondoltam azokat. E kéziratokat JUHÁSZ Imre múzeumigazgató bocsátotta a rendelkezésemre. Dolgozatom függelékében ezekből a kéziratokból közlök néhányat, illetve néhány részletet, kiegészítve azokat PÁVAI-VAJNA Ferenc rajzaival és néhány, a Néprajzi Múzeum Fotótárában őrzött fényképpel/Ez utóbbiak közzétételét SELMECZI KOVÁCS Attila főigazgató-helyettes engedélyezte, amiért neki ezúton is köszönetet mondok. Segítségükért köszönetemet fejezem ki NAGY László Jánosnak és JUHÁSZ Imrének is. PÁVAÍ-VAJNA Ferenc a nevét élete különböző szakaszaiban különféleképpen írta és többféleképpen szerepel a néprajzi és a geológiai irodalomban is. Leggyakrabban (idős korában kizárólag) a PÁVAI-VAJNA Ferenc változatot használta,'

1 dolgozatomban én is így említem, a jegyzetekben és az irodalomjegyzékben viszont ragaszkodnom kellett a korabeli írásmódhoz. 1. kép. Pávai-Vaj na Ferenc 1906-ban. (Magyar Állami Földtani Intézet, Tudománytörténti Gyűjtemény) Pávai-Vajna Ferenc, a néprajzkutató és geológus PÁVAI-VAJNA Ferenc 1886. március 6-án született az Alsó-Fehér vármegyei Csongva községben. 1895-ben Nagyenyedre került, ott végezte el az elemi iskola IL,