Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

VARGA GYULA: Magtárak a bihari síkság népi építészetében

JEGYZETEK 1. A Bihari Síkság földrajzi meghatározásához lásd: BALLAGI Aladár 1897. 379-428.; VARGA Gyula 1989. 7-25. 2. VARGA Gyula 1979. 193-194. 3. DÁM László 1975.: DANKÓ Imre 1977 . 240-308.; SZŐLLÖSI Gyula (szerk.) 1979.; DÁM László 1982. 4. A kőlábas kukoricagórékról megemlékezik: DANKÓ Imre 1973.; uő. 1973a. 261-277. 5. HBMLT. V. 637/a. 17. Lib. inq. civ. 1758.; uo. 1759. március 19. Mindkét jegyzőkönyv a kismarjai Varga Jánosnak a Temetőháton lévő búzásverméről szól. De már 1732-ből is vannak adatok itteni búzásvermekről. VARGA Gyula Bihari Múzeum Évkönyve V. (sajtó alatt) 6. Többek közt: HBMLT.'Szoboszló város prot. V. A. 402/a. 1. 1749. júl. 3.; Uo. V. 737/a. 15. Sed. jud. jkv. 1743. március 9. Ö. Szabó Pált 34 dénárra büntették a ..Város Uttzáján való vermének be nem csinálásáért". 7. HBMLT. V. A. 402/a. 2. szob. város prot. 2. 1725. szeptember 10. Jenéi György debreceni vermekből búzát lopott: „mint lopó akasztassék fel hóhér által". 8. NAGYVÁTHY János a vermek szájának minél tökéletesebb elzárását hangsúlyozza. Leírja, hogy sokan a verembe töltött mag felső részét gyengén meglocsolják, így az kicsírázik, s ez elzárja a verem levegőzését. NAGYVÁTHY János 1791. 263.; A Mezei Gazdák Barátja tudósítója még 1830-ban is azt állítja, hogy „A' tiszta szemet sok üdőkig tartani legbátorságosabb és legolcsóbb helyünk a' jó buzaverem". Azután részletesen leírja, hogyan kell elkészíteni a jó vermet. MGB. szerk. ANGYALFFY Mátyás. Pesten. 1830. X. darab 65-70.; Nagy szakszerűséggel írja le a veremkészítést, kiégetést, a verem szakszerű lefedését a Magyar Gazda. 1841. december 2. 708. lap tudósítója; de dicsen az "okszerű s>azda". GALGÓCZI Károly is: 1855. 230-231. 9. A kérdéskörnek több monografikus áttekintése van. IKVAI Nándor 1966. 343-377.; FÜZES Endre 1973. 462481.; uő. 1984. A berettvószentmártoni kerckvermekről: IVÁNCSICS Nándor 1958-1959. 111-125. A kerekvermek utolsó példányait Szentpéterszegen írtuk le. 1975-ben. Déri Múzeum Néprajzi Adattár 1329-75. FÜZES Endre 1984. 10. Mezei Gazdák' Barátja. 1830. IX. 367-368. 11. BALASSA Iván 1946. 88-89.; uő. 1947. 263-264. 12. BALÁSHÁZY János 1838. 128. 13. OSVÁTH Pál 1875. 313. 14. ECSEDI István 1931. 117-118. 15. DÁM László 1975. 143. 16. BARNA Gábor 1971. 585-598. Az építményről összefoglalást írt: FÜZES Endre 1982. 187-198. 17. DÁM László 1975. 143-144. 18. Vidékünkön a "hombár" szó általában a nagyméretű, bükkfából készült ácsolt ládát jelentette, mely később áttevődött a magtárak fenyőfa-deszka fiókjaira is, de nem ismerik a szatmári talpas hombárokat (ERDÉSZ Sándor 1967. 203-215.). sem másfajta gabonatárolót nem mondanak hombárnak. Meg kell jegyezni, hogy főleg a kisebb méretű ácsolt ládákat - a hombár szó eredeti szláv megfelelőjeként - itt is nevezik "szuszék"-nak. "szuszik"-nak. "szuszkó"-nak, s ez a szó - mint láttuk - átmehetett más egyszerű nád-, vesszőpatics építményre. KNIEZSA István 1955. (hombár); DAM László 1975. 143-144.; FÜZES Endre 1984. 43-79. 19. Tárgyi adat: DM. V. 74. 148. L: V. 74. 149. 1. Mindkettő Kismarjából került a Déri Múzeumba. 20. VARGA Gyula 1978. 30. 21. Például Kismarja, Petőfi u. 60.; Bojt, Kossuth u. 25.; Nagyrábé, Dózsa György u. 8. ; Bakonszeg. Hunyadi u. 32. 22. Ilyen volt például a múlt század végén a sápi nagygazda. Topa Mihály kamarája. MOLNÁR^Ambrus 1967. 131. 23. Vékával való méréskor a "csapófa" használata kötelező volt. Ügy illett, hogy ilyenkor "fülét" hagyjanak, azaz kevés ráadással illett mérni. 24. VARGA Gyula 1978. 31. 25. Az egyház magtára eredetileg a parókia mögött lévő ősi. úgynevezett "hármas iskola" udvarán állt. Az egyház terményeit nagyapám. I. Sajó Sándor, mint kurátor több mint 10 éven át kezelte, így a magtárat magam is nagyon jól ismertem. Sajnos, 1950 után az épületet lebontották. 26. Magyar Gazda, 1841. december 6. 730-736. A tudósító szerint ugyanekkor hasonló magtár épült Tégláson is, de ez ma már nincs meg. A monostorpályi tubusmagtárak ma műemlékek. SÁPI Lajos 1972. 153-154. 27. A magtár 1945 óta a község, illetve a TSZ tulajdona. Azóta nem renoválták, így erősen romlott állapotban ma egy terményforgalmi vállalat bérli. 28. OSVÁTH Pál 1875. 336. 29. VARGA Gyula 1970. 30. VARGA Gyula 1969. 389.