Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

ZENTAI TÜNDE: Ajtók és ablakok a dél-dunántúli parasztházakban

8. kép. Faragással díszített és imitált betétű ajtóbélés. Vejti (Baranyám.). Petőfi u. 59. (FotóZENTAI Tünde 1975) dulóján, méginkább az 1910-1920-as években elterjedtek a kettős konyhai-, illetve bejárati ajtók. Belső szárnyuk fölső felét üvegezték. Ekkortól válik általánossá a félig üvegezett szobaajtó is. Az ajtók fejlődését a 20-as, 30-as évektől a kétfelé nyíló, azaz két félszárnnyal rendelkező külső ajtók térhódítása jelzi.

24 Ablakok Az ablak szláv jövevényszó nyelvünkben. A kerek nyílást jelentő oblok-bó\ ered, amely megtalálható a szlovén, a horvát, a szlovák és más szláv nyelvekben.

2

'

1 Hasonló jelentésű a Mura- és a Rába menti szlovénok ablakra alkalmazott okno szava, amely Szlavóniában és a baranyai Dráva mentén a kémény akna nevében maradt fönn egészen a 20. századig.

26 Az oblok-ból magyarosodott ablak 1372-ben tűnik föl először nyelvemlékeinkben, a Jókai Kódexben, palota ablakaként.

27 A 15. századtól az ablak gyakran szerepel írott forrásainkban.

28 Ekkortól a várakban és kastélyokban már terjed az üvegezett ablak,

29 de a 16-17. században még e rangos épületekben sem teljesen általános.

21

" Térhódítását a hódoltságkori kedvezőtlen viszonyok bizonyára hátráltatják. A 18. századra azonban a kisnemesi, az uradalmi és mezővárosi lakóépületek körében megszo9. kép. Félig üvegezett, betétes szobai fenyőfaajtó. Öcsény (Tolna m.), Fő u. 20. (Fotó SZABÓ Jenő 1975) kotta válik. A Vas megyei Karakó nagyon szerény, egyszobájú nemesi házai 1733-ban például mind 2-3 eövegh ablakkal rendelkeznek." Nincs ez másként a Dél-Dunántúlon sem. Öveg ablakai vannak a kétszobás bólyi (Baranya m.) majorháznak 1709-ig, földúlásáig,

32

ablaküvegeket értékelnek a siklósi pintérházban 1777-ben.

33 A Somogy megyei beleznai uradalom alkalmazottainak épületein az 1770-es években már ugyancsak gyakori a különféle üvegablak, de mindennapos a somogyi kisnemesek szobáin is.

34 A korabeli áriimitációkban az üvegablakok sokféleségével találkozunk. Az ónnal befoglalt öveg Karika az 1743-as Tolna megyei üveges árszabásban például négy különböző méretben szerepel. Van természetesen Tábla Üveg is.

35 A Somogy megyei árszabás azt mutatja, hogy a „Közönséges öveg Karika ólommal együtt" még 1812ben is használatban van, de használják az ólmot tábla üveg rögzítésére is, mégpedig úgy, hogy „. . . ólommal a Tábla négy felé osztatik. . .".

3(1 Az inventáriumokból ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy már a táblaüveges ablak a leggyakoribb. Külön foglalkoznak a limitációk a régi üveg újra fölhasználásával. Ez érthető, hiszen az üveg ekkor még igen nagy érték. Az őcsényi (Tolna m.) egyház például 1825-ben, amikor egy paksi mestert megbíz a templomablakok üvegezésével, a szerződésben kiköti, hogy a munkavégző köteles a régi üvegeket visszarakni.

37 A szegénység ablakait TAKÁTS Sándor szerint a tö-