Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 7. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

GILYÉN NÁNDOR: A szatmári és beregi tornácok

IRODALOM BALOGH Jolán 1967 A népművészet és a történeti stílusok. Néprajzi Értesítő XLIX. 73-165. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987 Magyar népi építészei. Budapest DEÁK Geyza 1910 Az ungvármegyei Tiszahát népi építkezése és művészete. Néprajzi Értesítő XI. 185-199. ENTZ Géza (szerk.) 1986-1987 Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I-II. Budapest GILYÉN Nándor 1986 Népi építészet. In:ENTZ Géza (szerk.): SzabolcsSzatmár megye műemlékei I. Budapest 1986. 225246. 1989 A felső-tiszavidéki nyitott ereszes ház. Ház és Ember 5. 51-56. Szentendre 1990 A szatmári és beregi favázas építkezés emlékei. Ház cs Ember 6. 49-66. Szentendre GILYÉN Nándor-MENDELE Ferenc-TÓTH János 1975 A Felső-Tiszavidék népi építészete. Budapest GYÖRFFY István 1911 A szatmármegyei szilvaaszalók. Néprajzi Értesítő XII. 249-252. KÓS Károly 1989 A Mezőség települése és népi építkezése. In: Erdély népi építészete (szerk.: Balassa M. Iván) Budapest KÓS Károly-SZENTIMREI Judit-NAGY Jenő 1972 Kászoni székely népművészet. Bukarest 1974 Szilágyság magyar népművészete. Bukarest 1978 Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet. Bukarest LEHOCZKY Tivadar 1881 Beregvármegve monographiája l-lll. Ungvár MÓRICZ Zsigmond 1906 Szatmár vármegye népe. In: SZIKLAY János-BOROVSZKY Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár vármegye. 256-277. Budapest B. NAGY Margit 1971 Reneszánsz és barokk Erdélyben. Bukarest NYÁRÁDY Mihály 1935 A Nyírség nemesházai. Néprajzi Értesítő XXVII. 46-58. PÁLL István 1987 Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század közepén. A Magyar Népi Építészeti Archívum Kiadványai 2. Szentendre SZABÓ István 1969 A középkori magyar falu. Budapest SZACSVAY lmre-SZACSVAY Péter-LEGEZA László 1990 Kárpátalja. Budapest Nándor (ülvén LAUBEN IN SZATMÁR UND BEREG Der charakteristisch geformte Laubengang ist eines der bekanntesten und prägnantesten Formenelemente der ungarischen Bauernarchitektur, das auch einen funktionellen Inhalt hat. Trotzdem mangelt es noch an seiner monographischen Verarbeitung. Dazu könnte die vorliegende Schilderung der Lauben im nordöstlichen Teil des Landes beisteuern. Aus archivarischen Daten geht hervor, daß die Schlösser und Herrenhäuser bereits im 17. Jahrhundert mit Holzlauben gebaut wurden. Vom Beginn des 19. Jahrhunderts an haben sich aber die gemauerten Konstruktionen allgemein verbreitet (Abb. L). An den Bauernhäusern (inbegriffen auch die Häuser des Kleinadels) wurden die Laubengänge erst ziemlich spät, gegen Ende des vergangenen Jahrhunderts allgemein, in erster Linie wegen der wirtschaftlichen Rückständigkeit des Gebietes. Sehr typisch ist das Ensemble von Giebel- und Seitenlaube, die sog. Zweiseitlaube. Eine das Haus von drei Seiten umgebende Laube (Dreiseitlaube) ist zwar hier auch eine Seltenheit, diese Form kommt aber sonst auch nur an den Kleinadelskurien der westlich benachbarten Nyírséger Gebiete und an einigen Gebäuden in Siebenbürgen vor. Die in das Gebäude eindringende "versteckte Laube" ist wahrscheinlich das