Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

DÁM LÁSZLÓ: Adatok a Garam menti szőlőhegyek népi építkezéséhez

4. kép. Kunyhó szerkezeti váza. Szálka nek nevezik. A hajlok és a gádor kifejezést nem ismerik, vagy legalább is LISZKA József nem említi.

12 A hajlok már nemcsak védi a pince lejáratát, de fontos szerepet játszik a szőlő feldolgozásában és az eszközök tárolásában is. Ez az építménytípus a Dunántúlon, Észak-Magyarországon és a Kisalföldön, valamint annak peremterületein általánosan elterjedt, vidékenként - a terület építészeti hagyományainak megfelelően - különböző szerkezeti- és megjelenésformában. A szlovák és a magyar lakosság körében általánosan használt hajlok, hajloch terminológiát KAHOUNOVÁ, Ema-HOLUBY, L. r.y£ kutatásaira támaszkodva - német átvételnek tartja, hozzátéve azt is, hogy a magyar terminológia a borház, amely Michalovce környékén használatos.

13 A magyar nyelvtörténeti kutatások eredményei szerint a hajlok a hajlék szó népnyelvi változata. A hajlék a finnugor eredetű hajol, hajlik ige -k névszóképzős változata. Jelen5. kép. Kunyhó és lyukpince alaprajza. Szálka 0 1 2 3 4 5 1 • I • I I I I I I f m 6. kép. Fiókos lyukpince és hajlok alaprajza. Szálka