Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

CSURAKOVA, NATALJA: Az Arhangelszki Állami Faépítészeti Múzeum

3. kép. 18. századi harangtorony Fedorovszkájából (Pleszecki járás) egy olyan nagyközösség modelljét alakították ki, melyben iskola, vásártér és az egyházközösség temploma is helyet kapott. A település alapját a lakóházak alkotják. A Dvina együttesben hét ház van, ezek a Dvina és jelentős mellékfolyója a Vicsegda alsó-, középső- és felső folyása mellől származnak. Északon a parasztházak sokkal nagyobbak voltak, mint Oroszország déli, vagy középső területein. Ez a fél-önellátó gazdálkodással van összefüggésben. Északon a kemény, hófúvásos telek miatt magas alapozásra építettek. így a lakórész magasan a föld fölött helyezkedett el, az épület alsó részét pedig élelmiszertárolásra használták. De az istállók, ólak is a lakórésszel egy fedél alatt voltak. A gazdasági rész minden esetben kétszintes, alul tartották az állatokat, felül a szénát tárolták. A gazdasági és a lakóteret hatalmas, széles védőpalánk választotta el egymástól. Az előbbi padlózata kettős volt, ezért a lakóhelyiségekbe nem juthatott be az istállószag. Északon a parasztházaknak leginkább három változata terjedt el: a három-, négy- és öthelyiséges (négy-, öt- és hatfalas). Gyakori a kétszintes ház is, de ezek nem alkotnak önálló változatokat, mivel a két szint megegyezik a három alapforma valamelyikével. A Dvina-mentén a háromhelyiséges házak ritkán fordulnak elő, főleg a legszegényebb parasztok vagy azok, kiknek talpalatnyi földjük sem volt, építettek maguknak ilyen házakat. Ilyen az az épület, amely a Krasznoborszki járás Pivozero nevű falujából telepítettek át. Az Északi-Dvina legjelentősebb mellékfolyója, a Vicsegda mellékéről három öthelyiséges házat szállítottak be a múzeumba. Ezeknél a házaknál a tetőt kettős, egymástól bizonyos távolságra lévő függőleges falak tartják. Az egyik épületben a két fal között tárolóhely, a másikban pedig egy különálló szoba helyezkedik el. A harmadik háznak, mely a Lenszki járás Irta nevű falujából származik, pitvara, és rövid-homlokzatán lépcsőstornáca van. Ez utóbbi megoldás a finnugor népekre jellemző, akik jelenleg a Komi ASzSzK-ban, az Arhangelszki Területtől délkeletre élnek. Az oroszoknál az ilyen tornácelhelyezés ismeretlen, náluk ez mindig a