Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

SZILÁGYI MIKLÓS: Kovách Aladár népi építészeti kutatásai

35. 1914-től - ha küldött is KOVÁCH Aladár jelentést a Főfelügyelőségnek - csak a gyűjtés teljes szüneteléséről számolt be. 36. MALONYAY Dezső 1912. 243. ; 245.; 252.; 255.-A felsoroltakon kívül az alábbi településekről közölt még építészeti tárgyú fényképeket a kötet: Szekszárd, Decs, Öcsény, Tolna, Nagydorog, Tengőd, Bedeg, Bogyiszló. 37. A BÁTKY Zsigmonddal közösen tanulmányozott falvak: Decs, Váralja, Döbrököz, Kocsola, Szakcs, Kónyi, Felsőireg, Szakály. 38. Lásd a helyi sajtó hírei alapján összeállított adattárat: SZILÁGYI Miklós 1982b. 39. Vö. SZILÁGYI Miklós 1982b. 420. 40. Tolnavármegye, 1904. augusztus 21/1-3. 4L Tolnavármegye, 1904. szeptember 4/5. 42. Tolnavármegye, 1904. szeptember 11/5. 43. A TML-ban őrzött irathagyaték csak a magyar és a német nyelvű népi építészeti szakirodalomról készített jegyzetanyagát tartalmazza. (A KOVÁCH Aladár szakirodalmi tájékozottságához nélkülözhetetlen folyóiratok - a magyar nyelvűeken kívül pl. a Bécsben megjelenő régészeti és antropológiai folyóiratok, évkönyvek is - WOSINSZKY Mórnak köszönhetően megvoltak a múzeum könyvtárában.) A jegyzetek között csak a tengődi építkezésről készített feljegyzéseit találtam meg, de ezek sem a helyszínen készültek, mert tollal-tintával írta és rajzolta, a megfigyeléseket pedig összefoglalóan rögzítette. Tengődön „nyílt tornácos" és „zárt pitvaros" házakat különböztetett meg. „A nyílt tornáczos régi, ősi forma, nyerges tető - előre álló szárnyakkal a verteleknél, sövényfonásos vagy deszkás, a fal sövény vagy fecskerakásos. Kémény nincs; minden külön van, - külön a szoba külön a konyha és külön a kamara, az ajtók az udvarra nyílnak. - A szobában egy ablak van ha a hossz közepén van mint toldalék, sarkon két ablak, - de van olyan is melyen a vertelek felöl nincs ablak [. . .] a szobát czélanak hívják latin czella, celle, celt - igaz is hogy igazán czellák szoba is, konyha is meg a kamora is - alig 2-2 1/2 hosszú ugyanilyen széles. - A konyhában a füst a padlásra megy a padlás nyíláson - a padlás hasogatott fával lerakva - a konyha közepét egy rengeteg kemencze foglalja el". [A vázlatrajzból csonkagúla alakú konyhai sütőkemencére, az alaprajzból szobai kályhára lehet következtetni.] „Másik pitvaros épületekés ezek sajátságos építkezések és igen tetszetős szép épületek rendesen rakott falakkal". [A vázlatrajz szerint nyeregtetős, az utcafronton két ablakú, mellvédes-árkádos tornácú volt az ilyen ház.] 44. MALONYAY Dezső 1912. 68. 45. KOVÁCH Aladár 1912. 46. ANDRÁSFALVY Bertalan 1975. 325-327. 47. KOVÁCH Aladár 1912. 224-től idézet. 48. Lásd: BARABÁS Jenő 1970.; és a 24. jegyzetben idézett szakirodalom 49. Lásd a 3. jegyzetben felsorolt népi építészeti leírásokat. 50. Bár Tolna megye népi építészetéről az elmúlt ötven évben is kiváló tanulmányok születtek; a kutatók KOVÁCH Aladár kutatásai után évtizedekkel is meglepően régies formákra, épületszerkezetekre bukkantak (az említetteken kívül lásd még: CSALOG József 1935.; 1939.; ZENTAI Tünde-SABJÁN Tibor 1984.), a századunk első-második évtizedében rögzített tapasztalatok (különösen a fényképes dokumentáció) mégsem kerülhetők meg.