Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BARTHA ELEK: A szakrális célú határbeli építmények funkcionális kérdései. Keresztek, szobrok, kápolnák

A processziók felújítása a szőlők újratelepítése után történt csak meg.

52 A vallásos szobrok és a feszületek funkcionális hasonlóságát és eltéréseit jól jellemzi az a példa, hogy még mindig az egri szőlőknél maradva, a múlt század végén a Donát-szoborhoz közel egy feszületet állítottak, amit a népnyelv Donát-keresztnek nevezett. Ide jártak szárazság idején a környékbeli asszonyok esőért imádkozni.

53 Szent Donát mellett Szent Orbán is széles körben népszerű szőlő-patrónusaink közé tartozott. Kápolnáinál, szobrainál ájtatosságokat, búcsúkat tartottak.

54 Hercegfalván - a mai Mezőfalván - az Orbán-keresztnél egyes gazdák bort öntöttek a földre a következő szavak kíséretében: Trink, Urban.'- A Szent Orbán védőerejébe vetett bizalom egyes helyeken olyan nagy volt, hogy amikor mégis kár esett a szőlőben, a szobron álltak boszszút.

Ml Hasonló adatokat ismerünk a Szent Donát-szobrok megbüntetéséről is. Katolikus és vegyes vallású helységeinkben a tűztől való oltalmat Szent Flóriántól várták, akinek országszerte nagy számban állították fel szobrait. Szent Flórián- szobrokat találunk sok ház oromfülkéiben is, hogy oltalmazza az ott lakókat a tűztől.

57 Nagy járványok idején, vagy azok elmúltával, hálából vagy fogadalomból sok helyütt készítettek szenteket ábrázoló szobrokat. E szobrok tárgya, a különféle betegségek ellen oltalmazó szenteken kívül gyakran Szűz Mária vagy a Szentháromság. Kultuszuk szorosan összefügg a velük kapcsolatba hozott betegség gyakoriságával, elterjedésével, a gyógyítás esélyeivel. A szabadtéren - vagy templomban - álló, szenteket ábrázoló szobrok tiszteletéről, a hozzájuk kapcsolódó kultusztól általában elmondható, hogy fennállásuk alatt végig szoros kapcsolatban állnak az életnek az oltalmuk alá rendelt területével, a paraszti kultúrában főként a gazdasági élet egyes ágaival, a betegségekkel, a külső és belső veszedelmekkel. Ezzel szemben az útmenti, határbeli keresztek általánosabb célúak, még akkor is, ha állíttatásuk valamely konkrét eseményhez kapcsolódik. Ha a szobor funkcióját biztosító külső feltétel megszűnik, az általa oltalmazott gazdasági ág megszűnik, vagy súlya csökken, a járvány, a betegség ritkul vagy gyógyíthatóvá válik, mindez az adott objektum kultuszának gyengüléséhez, kimerüléséhez vezet. Kivételt ez alól a nem, vagy kevésbé specializált tárgyú alkotások jelentenek, vagy az olyanok, amelyek aktualitása huzamosan fennáll.