Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

SZENTI TIBOR: Egy hódmezővásárhelyi tanya építésének, bővítésének és karbantartásának paraszti dokumentumai

Szenti Tibor EGY HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TANYA ÉPÍTÉSÉNEK, BŐVÍTÉSÉNEK ÉS KARBANTARTÁSÁNAK PARASZTI DOKUMENTUMAI Bevezető A hódmezővásárhelyi gazdák dokumentumírása, „paraszti írásbeliségük" több évszázadra tekint vissza. A 18. század utolsó harmadától napjainkig használatos, kézzel írott egyéni naplókból magunk is nem egyszer gyűjtöttünk és dolgoztunk föl adatokat, amelyek az életmódjukra vonatkoztak. A néprajz számára ezek dokumentumértéke azért kivételesen fontos és hiteles, mert közvetlen átélt élmény hatására a parasztember maga jegyezte föl. Sajátos tükörképe lett a valóságnak. „Egy tanya és parasztgazdaság születése: a fészekrakás" címmel fejezetet írtunk „A tanya" című, Budapesten, 1979-ben megjelent könyvünkben (9-26 p.). Ebben jegyeztük föl egy kisgazda megtelepedését a határban, két fiának: Nagy Sándornak és ifj. Nagy Pálnak, adatközlőinknek elbeszélése alapján. Előbbi özvegye rendelkezésünkre bocsátotta apósának, idős Nagy Pálnak (1855. dec. 31.-1929. aug. 21.) több keménytáblájú füzetben vezetett naplóját. Ezekben a tanyaépítés egyes részletei naponkénti felsorolásban találhatók meg. A napló elsősorban gazdasági jellegű, ezért az építési fázisokat röviden jellemezte. Igyekezett föltüntetni az építőanyagok beszerzési helyét, felhasználásuk, beépítésük módját és vételárukat. Gyakran számlaszerűen, tételesen is fölsorolta az anyagokat és a kiadásokat. Figyelme kiterjedt arra, hogy a tanyaépítés nem csupán épületek fölhúzásából állt, hanem a portához tartozó ún. kiszolgáló építmények kialakításából is: árkok, hidak építéséből, sövények, fák telepítéséből, kútásásból, gödörtéglázásból, kertrendezésből stb. A tanyai építmények a természet által adott természetes anyagokból: földből, fából, szalmából, törekből, sásból, nádból stb. készültek. Az időjárás szüntelenül károsította, ezért rendszeresen javítani kellett az épületeket. A gazdaság fejlődésével, ill. az egyes épületek, elemek elhasználódásával a tanyát részben bővíteni, részben pedig újítani kellett. Idős Nagy Pál a naplójában ezekről a kisebb-nagyobb építkezésekről is folyamatosan tájékoztat bennünket. A tanyaépítéshez már 1894-ben készülődött. Szeremlei Császár Sámuel református nagytiszteletű úr pusztaszéli tanyájába költözött. Kutat ásott, ólat épített, gyakorolta a munkát. 1900 márciusában kiköltözött a felesége hozományaként kapott 3 holdnyi szikes földjére és a Kopáncs, VIII. dűlőben, Gorzsa tanya 376. sz. alatt tanyát épített. Többnyire maga dolgozott. A család és néhány parasztszomszéd segített a legnehezebb munkákban. Ezekről az eseményekről a történések idején nem írt, nem volt rá ideje. Naplójába másfél év múlva, 1901 októberében visszaemlékezésből vezetett be néhány sort. Ettől kezdve a további tanyabővítést, javítást pontosan vezette, sőt több naplót párhuzamosan is írt a munkálatokról és a kiadásokról. Az építkezésekre vonatkozó bejegyzéseit 1894 áprilisától 1928 júniusáig követhetjük nyomon. (Szemelvényeinket betűhíven adjuk közre.) Ez a 34 év mutatja, hogy a tanyaépülettel mennyire együtt kellett élni. Szinte nem volt olyan hónap, hogy ne végzett volna valamilyen építő vagy javító munkát. A szakirodalomban kevés olyan földolgozást ismerünk, amely a paraszti feljegyzésekkel foglalkozott, ugyanakkor Hódmezővásárhelyről több parasztnapló került elő, amelyekből hasonló kép tárult föl. (Talán BELLON TIBOR: Paraszti feljegyzések agrárnéprajzi tanulságai. In. Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 20. évfordulójára, Túrkeve, 1971. és SZABÓ László ugyanitt megjelent tanulmányát említhetjük meg.) Az egyik ilyen Fejős József (1902. márc. 19.-1945. máj. 12.) gazda naplója, amely 1935. jan. 1-től 1943. dec. 31-ig maradt ránk. (Fénymásolatát elhelyeztük a Néprajzi Múzeum és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum adattárában.) Ebben a naplóban a gazda még az általa tervezett épületek alap- és homlokzati rajzait is közölte. Följegyzése bizonyítékul szolgált arra, hogy idős Nagy Pál esetében nem egyedi esettel, esetleg egy „mániákus építkezővel" van dolgunk, hanem ez az általánosan elterjedt életmód a sajátos gazdasági, társadalmi, természeti körülmények hatására alakult így ki. Részletek idős Nagy Pál naplóiból I. napló 1894. Szent György napkor A Konyha ház felébe jöttünk lakni és a kutat ástam az Udvarba vettem hozzá téglát 400 d[a]r[a]b[o]t. fizettem fúharral érte 5. f[orin]t[ot]. egy vedret 90xr. Ostorfa 20 krfajcár]. ágas 1. f[o]r[int]. 70 xr. adtfam] dobogóra palincs és oszlopot a lugashoz lécz és drót 15 krfajcár volt].