Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

NÓVÁK LÁSZLÓ: Egy uradalmi majorság és építményei 1842-ben

láltatik hat pádimentomos, deszka padlásos, kályhás s. téli ablakokkal is ellátott szoba, egy konyha egy előszobácska, honnan az árnyékszékbe is lehet menni. A' napnyugoti részen padlás feljárás, és mellett élés kamra, minden ajtók jó borított péhekkel és sarkokkal ellátva." A lakóház tekintélyes méreteivel (hossza 46,5 és széle 6,0 méter), szobák számával, rangosabb építésmódjával (padlózott, pádimentumon szobák) tünt ki. Jóllehet nádból készítették héjazatát, ám a szegeseket fazsindelyből csinálták. Feltehetően kőkéményes, tégla bolthajtásos konyhával rendelkezett, s több téglakéménye volt a háznak, mit a cserépkályhák megépítése a szobákban tett indokolttá. Az épület feltehetően a bérlő lakásaként szolgálhatott. Az intéző háza távolabb helyezkedett el. ,,A' nagy parton van egy tisztilak, melynek napkeleti része 8. öl hosszú, 4. öl széles Északi része 12. öl hosszú 3. öl széles" (hossza 15,2, illetve 23, szélessége 7,6 és 5,7 méter). E házat szintén náddal fedték be, s ezen „épületben találtatik 3. szoba egy nagy, egy kis konyha, egy élés kamara, mindnyájján béllelt ajtók, vas sarokkal és pléhekkel". - rögzíti a jegyzőkönyv 25. pontja. Az összeírás 3. 8. és 13. pontja cselédházat dokumentál. Az első pontban említett lakóháztól délnyugatra „esik egy 9. és 1/2 öl hosszú, 3 1/2 öl széles Cselédház 5. fa oszlopokon nyugvó eresszel, jó nádtetőre, 'sindel szegélyei 's deszka vértelekkel, a' Déli véginn deszka feljárással, háta megett kinyúlik egy nagy sütő kemencze deszka födél alatt. Ezen épületben van két szoba deszka gerendázatra, egy konyha kőkeményre, háta megett egy deszka árnyékszék is". A másik cselédház távolabb épült fel; „2. öl hosszú 3. öl széles nádpadlású fenyőfa mestergerendás nádtetejű cselédház két fakéményre, melyben van északra egy szoba, konyha, kamra, balra szintén egy szoba,- ebből egy kamra, mind levél ajtóval és 3. vas kilincsel, 3. fa kilincsel 's vasreteszekkei, a' déli végénn padlásfeljárás lajtorán." A harmadik cselédház hossza 27,5 és szélessége 7,6 méter volt, „nádtetejű, fakéményű cselédház, melyben van egy konyha, két szoba. Ezekben a' mestergerendát egy egy faragott fenyő oszlop tartja, dupla deszka padlással. 2. padlás ajtó vas retesszel. A' szobán és konyhán lévő ajtókon vas kilincsek". A cselédházak elsősorban alaprajzi tagoltság tekintetében különböztek a tisztilaktól, illetve háztól. A falazatuk vályog, vagy sárfal volt, nádtetőre készültek, sőt faoszlopos tornác is épült egyikük elé. A rangosabb épület téglakéményes, boltozatos konyhával rendelkezett, s a konyhából fűtötték a ház hátsó falához ragasztott, tetőzettel védett kemencét. E kívűlfűtős kemence nem számít ritkaságnak az Alföldön, középkori adatok is utalnak meglétére.

5 A másik két cselédháznál fakémények szolgáltak a füstelvezetésre. Hagyományosabb építészeti emlékeknek tekinthetők, mint a téglaboltozatos, deszka mennyezetes épületek. Ezek mennyezete, illetve fedéme náddal és sártapasztással készült, s mestergerenda biztosította - fenyőoszlopok segítségével - a stabilitását. A kettős mennyezet készítése tűzbiztonsági okokkal magyarázható.

6 Az uradalom központjában még két lakóépületet ta1. kép. Az 1860-as években épült szoba-konyha-kamra-istáíló helyiségekből álló tanyaház Endrődön. NOVAK László felmérése Endrőd-Kiskondoros, 1974.