Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BENCSIK JÁNOS: A tokaji pinceházak

Bencsik János A TOKAJI PINCEHÁZAK Tokaj-Hegyalja városainak építkezési gyakorlatával nem sokat foglalkozott sem a szaktudomány, sem pedig az érdeklődő közvélemény. Túl az igazán gazdag műemléki együtteseken, a népi építészet emlékei gyakran maradtak az „árnyékos" oldalon. E téren jelentős munkát végeztek az Ybl Miklós Építészeti-Műszaki Főiskola (Budapest), továbbá a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre) szakemberei.

1 Noha sommásnak érezhetjük a fenti ítélkezést, mégis néhány településre feltétlenül igaz. Különösen Tokaj népi építészetéről tudunk keveset.

2 E városkában a szőlő és a bor néprajzával, továbbá a tokaji vár történetével való foglalkozás visszaszorította még az olyan klasszikusnak tekinthető néprajzi témát is, mint a népi építészet. Ez az adatszegénység is sejtetni engedi, hogy a kutatás szolgálhat meglepetésekkel. Azt csak sejtették a szakemberek, ami a közelmúltban bebizonyosodott, hogy Tokaj sem maradhatott ki az egyszerű, primitív lakászónából.

3 Helyben is kínálta magát a vastag lösztakaróval borított hegylába, amely egyrészről településünk terjeszkedésének gátjául szolgált. Másrészről azonban alkalmas volt arra, hogy olcsó lakást „építsenek" ott az arra rászorulók. Persze voltak szegény családok Tokajban is, akik a társadalom peremére szorultak, akik csak egy szerény pinceházhoz juthattak. A pinceházak meglétéről a 18-19. század fordulójától gyarapodott levéltári forrásaink is tanúskodnak. Szemléletes képet alkothatunk magunknak arról, hogy a város mely részén ástak pinceházakat, illetve egy-egy 19. századi pinceház szerkezete milyen lehetett. A továbbiakban a rendelkezésünkre álló írott történeti adatokat sorakoztatjuk fel.

4 Turóczi Jánosné így panaszkodott (1800): „Tokaj városáért katonának adott férjemtől itt hagyattatván Béres (lakbéres) házba kénteleníttettem tartózkodni, melyre rá unván a terhes bér fizetés miatt . . . Tódor Pálné udvarkáján . . . ásattam magamnak egy pinczétskét, melly is Ajtó Felek, Ajtóval, zárjával, ablakával, minden tartozékával került 10 Rft-omba . . . mig szent misén voltam . . . Lakó pintzétskémből minden ágyi készületemet, párnáimat az udvarra kihordani . . . lakó pintzém zárját, ajtaját, ajtófél tölgyfa oszlopát s ablakát széjjel hányni bátorkodott (a telektulajdonos fia). A Deputátio 3 vft 40 krj-ra becsülte (a kárt)."

5 Tóth Jakabné előadta a tanácshoz benyújtott kérelmében: „30 évnél több, hogy a Nemes Városba lakozom . . . megunván már mások szárnya alatt (zsellérként) s hajlékában nyomorogni, akarnék magamnak valamely hajlékot . . . oda fel a Váradi utzában az hol Dinó István lakván, én nekem is egy pintzétskének való helyet ki mutatni méltóztasson . . . esztendőnként meghatározandó taxáját fizesse!"

6 Egy vallomásból megtudhatjuk, hogy „Koczog Györgynek a Váradi utzában volt egy Pinczelyuk forma Házatskája és a Hideg oldalon (egy darab) szőllőcskéje".

7 Ugyancsak Koczog Györgyről vallották, hogy „emlékszik reá, hogy azon feleségével a' Váradi utczán egy Pincze lyukban lakott. . . nem tudja, hogy ezen csekély pincze lyukon kivül más több jószágai lettek volna. . . . Másik felesége Kiss Borbála . . . akivel azon pincze lyukban lakott s ekkor már volt a Hideg oldalon egy darab szőllőtskéje".

8 Még mindig Koczog Györgyről vallották: „pincze lyuk forma házikója volt. . . második feleségével épített Koczog György a pincze lyuk mellé egy Házat fábul, mellynek a fáját a Tiszán hozták le már ki faragva . . . ennek falai sárral tapasztva, fedele pedig gyékénnyel fedve volt . . . az új férj Szűcs Nagy András a pinczelyukat reperáltatta (is)."

9 Egy tűzeset kapcsán szemléletes leírásban rögzítették a pinceházakat: „október 30-ra virradóra a tűz a Danczka tövébe, Gocsnyáknépincze lakó helyénél történt. . . Azon pinczének a kürtője felett holmi vékony patsitokból kiminye lévén, belülről be nem volt tapasztva sárral . . . mivel ottan egyik pintzének a fedele a másikat éri . . . Debreczeni Istvánnak hasonló patsitos kéménye lévén, Füredinépintzéje kürtőjének pedig semmi kiminye nem lévén (leégtek). ... a Váradi utzában Komáromi György pintzéjének a kürtője gyulladott ki. Itt is van 5 pintze lakó helyek, kiknek egy tsepp kiminyek sincsen,"

10 Slabernaga Anna panaszából kiderül, hogy „egy lakó pinczéV" 40 Rhenes forintokért adott el Magyar Erzsébetnek. Oravecz Pál is szeretett volna magának a Danczka alatt egy házhelyet, mivel . . . vagyon pincze házocskája ... a magistrátus nem adott részére.

11 A bemutatott források adatait teszik pontosabbá a recens néprajzi anyagban még fellelhető pinceházak. Kutatásaink során meggyőződhettünk arról, hogy a város két-három utcájában, mindenekelőtt az írott forrásainkban is emlegetett Váradi utcában (nevét máig megőrizték) , s a Danczkapart alatt (ennek neve is történeti), a Táncsics közben napjainkig találhatunk pinceházakat, lakás céljaira kialakított, lakásként használt lyukpincéket. A hegyoldalt vastagon borító lösz kiválóan alkalmas volt ilyen pinceház, lyukpince vajasára. A város fölött, viszonylag magasan helyezkedvén el e pinceházak, kellően kezelten ember számára is alkalmas, száraz térségek lehettek. Egyike, másika ma sem nedves. Összesen hat pinceházat derítettünk fel.

12 Közülük két esetben megőrizték a régi formát, megvannak az ajtók, az ablakok. Három esetben csupán az üregeket tudták