Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

BALÁZS GYÖRGY: Debreceni szárazmalmok a 18-19. században

18. kép. Vecsey Imre kettősmalma a Nagy Csapó utcában, DÁL IV. B. 1109/1 124. 1949/862. szagot sem ad, kivált zárt épületben egészségi tekintetben épen semmi kifogás alá sem jöhet."

35 Számos munkást foglalkoztatott az ún. kokaslói cserép- és téglagyár, melynek sárgyúró malmát egy német építész (Karl Freyler) tervezte 1854-ben.

36 Meghajtószerkezetét lóval működtették, egy tengelyen, áttétel nélkül hajtotta a sárgyúró gépet. (15. kép.) Az ácsmunkákjegyzékében 10 db cserépvetőasztal is szerepel. (16. kép.) A 19. század második felében még sorra épülnek lóerőt használó szárazmalmok, dacára a gőzmalmok térhódításának - a gabonakonjunktúra érezhetően beleszólt a versengésbe. Az 1860-as évekből származó néhány részletes szárazmalomrajzról látható, hogy valószínűleg egy tervről készült adatpációk. Az 1861-ből való hármas szárazmalom,

37 (17. kép.) az 1822. évi térképben beazonosítható, addigra már 4 szárazmalom állott a telken. Az előzővel mutat hasonlóságot a Vecsey Imre építész által saját maga számára tervezett szárazmalom terve,

38 (18. kép.) valamint a Veres István molnár mester által 1862-ben készített terv is.

39 Még ez utóbbi a legrészletesebb, az alaprajzok, tetőalaprajz mellett a malom metszetét is megtervezte. (19. kép.) A rajz kivitele gyakorlott kezű mesterre vall, s ez nem véletlen: „a molnár céhet illető Rendtartások" már 1820-ban megfogalmazták az „Inasokról": „. . . a Mesternek is kötelessége az inasokkal jól bánni ... a Felsőbb rendelkezésekhez képest Vasárnaponként a Rajz Oskolába, a Rajzolás Mestersége tanulása végett, az felküldeni ... és a rajzolás mestersége megtanulásával a rajz Professzorától nyert Bizonyság levelet elő mutatván ..." Később ezt olvashatjuk ugyanott: „Egy Malomnak felállítására pedig mint hogy a Mérték szerént való rajzolás mestersége értésén kívül múlhatatlanul megkívánatik az is, hogy a fúrásban, s faragásban és a Fák öszve állításában gyakorlót légyen a Mester, tehát szükséges, hogy az ilyen munkában magokat gyakorolják, Inasaikat, s legényeiket szoktassák . . ."

4

" Olajmalmot tervezett 1867-ben Csapó utcai szélmalmos telkére a már említett Vecsey Imre, ki debreceni születésű, s ott is tanult, inaséveit Berlinben és Bécsben töltötte, majd hazaérkezvén mint építőmester működött: mintegy 50 lakóházat, raktárát, kisdedóvót, laktanyát, sörcsarnokot, kórházat, iskolát tervezett, épített, kivitelezője volt a debreceni Csokonai Színház, a miskolci zsinagóga épületének.

41 Az elkészült olajmalom felülvizsgálói jelentésükben ezt írták: „. . . Az 1866-ik év 3981 hiv szám alatt, folyamodó Vecsey Imre építész engedélyezett olaj ütő malom elkészülvén, és ennek felülvizsgálata eránt a helyszínére kimenvén - az elkészült épületet, és annak gépezetét tökélletesen a terv szerént készültnek találván - és mint olyant, mely is a kitűzött czélnak telyesen meg felel, a kért használatra át adhatónak találtuk. Ugy is mint igen jól felszerelt, inkább mondhatni olajgyárat, mindenkinek ajánlandónak találuk."

42 (20. kép.)