Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

GRÁFIK IMRE: Egy építészeti elem területi változatai (oszlopos előtornác - ún. koldusállás)

lődésében kiformálódott elemei már. Sokféle változatuk a többféle gyökérből eredő konvergenciát teszi valószínűvé."

49 Jelen tanulmányunkkal a fentiekben megfogalmazott gondolatokhoz kívántunk kapcsolódni, azzal a szándékkal, hogy az általunk felvázolt értelmezéssel és megközelítéssel tovább haladva, további kutatásokat végezve, remélhetően egyre pontosabban fel tudjuk tárni a kiugró tornác, a kódisállás nyugat-magyarországi históriáját és etnográfiáját. Erre szükség is van, hiszen az osztrák szakirodalomban ismert annak föltételezése, hogy e klasszicisztikus forma magyar példaképként átvett, főként Burgenland magyarok lakta településeinek adatai alapján.

50 Ugyanakkor azonban a már hivatkozott stájer példa, valamint a felvázolt burgenlandi és muravidéki, illetve nyugatmagyarországi időbeli és térbeli elterjedés a kérdés összetettebb, bonyolultabb összefüggéseire utal.

51 Mindezek feltárására, tisztázására, mint arra az 1988ban Burg Schlainingban megrendezett Arkadenhäuser című nemzetközi konferencián BÍRÓ Friderika és e sorok írójának előadása, valamint BOCKHORN, Olaf és GANSER, Gerald referátuma, továbbá többek hozzászólása utalt, további, s a történeti folyamatot konkrétságában feltáró kutatásra van szükség. JEGYZETEK 1. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1979. 97. 2. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 136. 3. Vö. Az erdélyi kúriaépítkezéssel kapcsolatban: „Más típust képviselnek a háromszéki kúriák, homlokzatuk közepén négyszögletben tornác ugrik ki, pilléres árkádsorral. Háromszéken a legrégibb emlék Basa Tamás egykori zabolai kúriája (1680 körül), amelyet megint csak ORBÁN könyvében közölt fametszet és néhány fennmaradt töredéke alapján ismerünk ... Ez a típus Háromszékben nagyon gyakori (uzoni kastély, Cserey Jánosné egykori imecsfalvi kúriája, Dacző Pál egykori sepsiszentgyörgyi kúriája, a kései kisborosnyói Tompa kúria 1887-ből. . .). De másutt is előfordul (csíkszentimrei Henter-kúria 1801), Erdélyen kívül is (Szerencs, a vár kis kúriája). Az erdélyi faépítkezésekben, falusi házakon is megtaláljuk . . ."BALOGH Jolán 1967. 110-111. - Feldolgozásunk szempontjából különösen fontos: LUKÁCS László 1985. 4. További kutatások alapján a jelenlegi kép természetesen módosulhat! 5. GÖNCZI Ferenc 1914. 420. és 471. 6. GÖNCZI Ferenc 1914. 469. 7. TÓTH János 1939. 49. 8. TÓTH János 1939. 50. 9. TÓTH János 1945. 36. 10. TÓTH János 1965. 61. 11. TÓTH János 1965. 61. 12. TÓTH János 1965. 63. 13. TÓTH János 1971. 45. 14. TÓTH János 1971. 47. 15. Lásd: BÍRÓ Friderika 1975.; BÍRÓ Friderika 1988.; GRÁFIK Imre 1976.; LUKÁCS László 1985.; MAUCEC, Matija 1967. ; SIMON, Franz 1980. ; továbbá a muraszombati Pokrajinski Muzej és a szombathelyi Savária Múzeum adattára. Legújabban: TÓTH, Ludwig JosephTOTH, Ludwig Volker 1984. 16. Eltekintünk a szigorúan vett építészeti szakirodalom által használt elnevezésektől, mint pl. „timpanonos, oszloprendes középrizalit" C. HARRACH Erzsébet-KISS Gyula 1983. 28.; „oszlopos, oromzatos portikusz" KELÉNYI György 1974. 28.; továbbá a nem magyar nyelvű elnevezésektől, mint pl. „sátor" MAUCEC,Matija 1967. 24.; „podsinek" FROLEC, Vaclav-VAREKA, Josef 1983. 168. 17. A már hivatkozott irodalmon túl, lásd összefoglalóan a Magyar Néprajzi Lexikon megfelelő címszavait, továbbá: MAUCEC, Matija 1971. 62. - E vonatkozásban figyelmet érdemel, hogy Erdélyben visszahatásról is beszélhetünk: „. . . az udvarházépítészet területén a népművészet és a reneszánsz művészet későbbi alakulása szempontjából döntő jelentősége volt . . ., de az is világosan kiderül, hogy a helyi építőgyakorlat és ízlés is hatott a késő reneszánsz stílus formálódására." B. NAGY Margit 1973. 47. 18. Lásd az előző jegyzetpontot, továbbá: BOCKHORN, Olaf 1977. 361. Tágabb összefüggésben, különösen a korai hatásokra és egyes elemekre vonatkozóan és a befogadó magatartás kialakulásában megfontolandó: „Mind a hazai, mind a külföldi szakirodalomban előfordul, hogy az igazi forrást - az olaszt - mellőzve, déltiroli és stájer hatást emlegettek. Való igaz, hogy vannak analóg, de korántsem azonos jelenségek. Az összefüggések gyökere pedig megint csak a közös olasz forrás. A déltiroli és stájer későrenaissance ugyanúgy lombard-velencei hatás alatt fejlődött ki, mint a magyar. Gyakran az olasz mesterek is azonosak voltak. Ugyanazok az olasz építészek, akik Ausztriában dolgoztak, Magyarországon is nemegyszer hosszabb-rövidebb ideig tevékenykedtek. Ennek nyomán alakult ki a hazai későrenaissance. Így épültek rendre várak, kastélyok, udvarházak, városi házak. Ezek az alkotások az országban a falusi művesek szeme előtt voltak, és közvetlenül mintaképül vehették. A sárvári uradalomhoz tartozó vasi embernek nem kellett Stíriáig mennie, a mintaképet megtalálhatta a sárvári vár udvarában. Az építészeti mintaképet a falu művesei saját hazájukban szemük előtt látták." BALOGH Jolán 1967. 89-90. 19. CS. DOBROVITS Dorottya 1983. 102.; MOJZER Miklós 1971. 63-64. 20. MOJZER Miklós 1971. 63. 21. MAROSI Ernő 1975. 53-54. 22. KELÉNYI György 1974. 28. 23. KÁROLYI Antal 1955. 39. 24. CS. DOBROVITS Dorottya 1983. 9.