Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

SABJÁN TIBOR: Kívülfűtős kemencék bontási tapasztalatai

JEGYZETEK 1. A bontásra 1986. június 7-1 l-e között került sor. A munkát az Szabadtéri Néprajzi Múzeum építőbrigádja végezte. Csajbók Csaba és Sabján Tibor építészek, Kurucz Enikő muzeológus irányításával. Az épület egykori tulajdonosa Szántó Gyula volt. A bontás műszaki dokumentálását Csajbók Csaba és Sabján Tibor végezte, a fotókat Deim Péter, Kurucz Enikő és Sabján Tibor készítették. 2. A bontásról készült beszámolót lásd: SABJÁN Tibor 1987/a. 9-11. 3. A megoldás hasonlított a később ismertetésre kerülő dunapataji kemence torokmegerősítésére. 4. A bontásra 1986. június 5-6-a között került sor. A munkát a Szabadtéri Néprajzi Múzeum építőbrigádja végezte, Csajbók Csaba, Sabján Tibor építészek, Kurucz Enikő muzeológus irányításával. A bontás műszaki dokumentálását Csajbók Csaba és Sabján Tibor végezte, a fotókat Deim Péter, Kurucz Enikő és Sabján Tibor készítették. 5. A bontási beszámolót lásd: SABJÁN Tibor 1987/b. 11-13. 6. A bontásra 1978. július 24-28-a között került sor. A munkákat Szálai András és Sabján Tibor vezették, a felvételeket Bodnár Imre és Sabján Tibor készítették. 7. GRÁFIK Imre 1987. 24. 8. A bontásra 1981. április 21 és 23-a között került sor. A munkákat Balázs György muzeológus, Sabján Tibor és Szálai András építészek vezették. A fényképeket Balázs György és Sabján Tibor készítette. 9. A bontási beszámolót lásd: SABJÁN Tibor 1981. 14-18. 10. A takaréktűzhely ilyen elhelyezéséről tudósít FÉL Edit 1937. 356. 11. FÉL Edit 1937. 355-356. 12. FÉL Edit 1937. 359-360. 13. A bontásra 1987. április 21-29-e között került sor. A munkákat Kurucz Enikő muzeológus, Bálint János, Csajbók Csaba és Sabján Tibor építészek irányították. A fényképeket Sabján Tibor és Csajbók Csaba készítette. 14. A bontási beszámolót lásd: SABJÁN Tibor 1987. 1-4. 15. A lakóház bontása előtt előzetes falkutatást végeztünk. Ekkor tapasztaltuk, hogy a szoba és a tornác meszelésrétegei pingáltak. A festések feltárására és dokumentálására Somogyi Sándor restaurátor kollégánk érkezett a helyszínre. A kemence meszelésrétegeit is ő bontotta ki. SOMOGYI Sándor 1987. 4-7. 16. SOMOGYI Sándor 1987. 5. 17. Adatközlőim voltak: Szerdahelyi Dezsőné, Takács Zsófia (sz. 1902) Czizmadia József (sz. 1901) Zsinór János (sz. 1904) Zsinór Jánosné, Takács Mária (sz. 1906) Segítségüket ezúton is köszönöm. 18. A bontásra 1989. március 28 és 31-e között került sor. A munkákat Bálint János, Csajbók Csaba, Kecskés Péter és Sabján Tibor irányította. A fényképeket Deim Péter, Gáspár Mihály, Kecskés Péter és Sabján Tibor készítették. 19. KECSKÉS Péter 1988. 36-37. 20. A Börzsönyből világítóluk, tüzelőluk vagy mécsesluk, pipicsluk néven írta le I. SÁNDOR Ildikó. (I. SÁNDOR Ildikó 1977. 367.) Gönyei Sándor Diósjenőről közli fényképét is. (GÖNYEI Sándor 1937. 294. 2. kép.) A Budapest környéki falvakból kozup vagy komunek néven ismert. (VAJKAI Aurél 1937/a. 130.) A Mátra vidékén kandi, kangyi vagy kandalló terminológiája fordul elő. (BAKÓ Ferenc 1978. 96.) Észak-Borsodból kandallószerű változatát mutatja be Gunda Béla. Itteni neve kabola. (GUNDA Béla 1934. 9. 20. kép.) Az Alsó-Hernádvölgyből és a Cserehátról Vajkai Aurél mutatja ki előfordulását. (VAJKAI Aurél 1937/b. 270-271.) Ez az álkandallószerű tűzhelytípus megtalálható még az északi szlovák területeken és az Alföld peremterületein is. Részletes bemutatásuk most nem célunk. 21. Például a múzeum másik mádi lakóházának (Rákóczi u. 264.) bontásánál is feltártunk egy ilyen gödröt, melynek több periódusa volt. Bontási beszámoló: KECSKÉS Péter 1989. 14-21. 22. A felsorolt tüzelőberendezéseket - a világító fülkét kivéve - megtaláltuk a másik mádi házunk bontásakor is. Lásd: 21. jegyzetpontot. 23. Felsőőr környékéről ismerünk olyan kombinációt, ahol az alsó kemence (nyári kemence) felett egy táblás kályha (téli kemence) van. SIMON, Franz 1981. 43., 45., 46. Más fejlődés eredményeként jöttek létre, de elhelyezésükben hasonlóak azok a másodlagos kemencék, melyeket a konyhai tüzelőpadka és a fal alá építettek be a Börzsöny és a Galga vidékén. (I. SÁNDOR Ildikó 1977. 374., 397. 28. jegyzet) 24. Bővebben: SABJÁN Tibor 1988. 55-58. 25. A vesszőkemencék építésmódjára vonatkozó összefoglalót lásd:SABJÁN Tibor 1988. 46-51. 26. SABJÁN Tibor 1988; 1989.