Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

SABJÁN TIBOR: Kívülfűtős kemencék bontási tapasztalatai

18. kép. Cserepekből rakott kemencefal (Mezőberény), BODNÁR Imre felvétele elterjedt cserépkemenceépítés jellegzetes példája. Annak ellenére, hogy az épület a mezőberényi módos szlovákság építkezését és lakáskultúráját képviseli,

7 a kemencének etnikus jellege nincs, általános alföldi típust testesít meg. 2. Sövénykemencék a) Dunapataj, Duna sor 26. sz. 1981-ben szoba-konyha-kamra alaprajzú zsellérházat bontottunk le Dunapatajon.

8 (21. kép.) A vastag cölöpökből álló, sövényfalú épület kéményét 1889-ben újították meg, de a szabadkémény boltozata ennél korábbi volt. A bontás során a konyha régebbi állapotára utaló nyomokat találtunk: a konyha előterének füstös falai, a boltozott kémény alatt előkerült karónyomok azt jelezték, hogy a konyha valamikor szikrafogós, félig füstös volt.

9 A ház tüzelőberendezése a szobában álló szögletes búbos kemencéből és a konyhai oldalon lévő tüzelőpadkából áll. A padka hátsó fal felőli oldalán két élére állított vályogból és a rájuk fektetett főzőlapból készített tűzhely volt. (22. kép.) Az épület bontása során tisztázódott, hogy a kisebb méretű nádfödémes kamrát egy bizonyos időn keresztül szobaként használták: konyha felőli falában megtaláltuk a kemence szájnyílását. A szobában fehérre meszelt csonka gúla alakú kemence állt, amelynek tömegét keskeny kiállású váll osztotta két részre. A kemence felső részének élei a váll sarkainál csapottak voltak. Az így keletkezett kisebb hely a mécses tartására szolgált. A kemence előtt 65 cm magas, de csak 8 cm szélespatka húzódott, melynek fal felőli részén 48 cm széles kucó volt. A padka a bejárati ajtó felőli oldalon hiányzott. A kemence tetejét 38x32 cm-es, kicsit szélesedő peremű tető fedte. A bontáskor a kemence tömegéből egy negyedet kiemeltünk, fűrésszel vágva át a sárfalat. Ezzel a módszerrel rögtön egy fél hossz-, valamint egy fél keresztmetszethez jutottunk, a padka felett pedig egy negyed alaprajz is jelentkezett. (23-24. kép.) A metszetből megállapítható volt, hogy a kemencét 2 cm vastag sárgás színű pelyvás sár borítja. A tapasztás alatt sötétebb színű réteget képezett a belső részén erősen átégett kemencefal. Vastagsága változó volt: a felső részen és legalul kissé kiszélesedett, míg a középső szakaszon elvékonyodott. A 7-12 cm vastag falban szépen megfigyelhetők voltak az egykori vesszőváz nyomai, sőt a padka feltöltésébe szúrva megmaradtak a vesszők és a karók kihegyezett végei is. (25. kép.) Ezek alapján pontos fogalmakat alkothattunk a kemenceváz szerkezetéről. Építésekor a padka belső oldala mellé egymástól 5-7 cm-re ujjnyi 0 ?0 40 60 60 100cm 19. kép. Kemence keresztmetszete (Mezőberény) 1. a kemence párkánya 9. vályog köpenyfal 2. fogaslécek a tető tartására 10. törmelékes feltöltés 3. a torok tapasztása 11. döngölt föld 4. vasak a torok áthidalására 12. a tévő 5. a kemence szája 13. a kémény ajtaja 6. a kemence fala 14. az elfalazott füstvájat 7. a kemence feneke 15. a lepadlásolt szabadkémény 8. két sor élére állított vályog 16. a hamuslyuk