Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

SABJÁN TIBOR: Kívülfűtős kemencék bontási tapasztalatai

14. kép. A derecskéi kemence építési periódusai 1. a kemence építéskori állapota 2. a kemence a kisebbik takaréktűzhellyel 3. a kemence bontáskori állapota csőszház kemencéje eredetileg padkával, suttal és kucikkal épített tüzelőberendezés volt, amelynek ajtó felőli részére először egy kisebb, majd egy kicsivel nagyobb sütő nélküli takaréktűzhelyet építettek. A használat utolsó fázisában a padkát elbontották, de a takaréktűzhelyet korábbi helyén hagyták. (14. kép.) A kemence szerkezete a cserépből épített tűzhelyek jellegzetes típusát képviseli. 1978-ban szoba-konyha-szoba-kamra-kamra alaprajzú épületet bontottunk le a Békés megyeiMezőberényben.

6 Az épület utcai homlokzatát téglából falazott, vasrácsokkal ellátott oszlopos előtornác díszítette, míg udvari homlokzatán egyszerű fatornác húzódott. (15. kép.) A boltozott szabadkémény tapasztásába karcolt felirat szerint az épület 1858-ban épült. Első szobáját padka nélküli boglyakemence fűtötte, a hátsó szoba kemencéjét azonban évekkel korábban elbontották. Az egykori nyitott szabadkéményt az átalakítások során lepadlásolták, a kemencék füstjét pedig elfalazott füstjáratokkal vezeték a kémény alá. A bontás során sikerült a tüzelőberendezések építéskori állapotát tisztázni. Mindegyik szobát egy-egy boglyakemence fűtötte, valószínűleg padka nélküliek voltak, hiszen erre utaló nyomokat nem tudtunk feltárni. A kemencék füstjét a falba vájt mélyedések vezették a kémény alá. Mindkét kemence szája előtt egy-egy tüzelőpadka volt, a konyha közepe felé eső oldalon egy-egy katlannal. A 45 cm magas padka fölé még 55 cm-re emelkedett a katlan, melynek szélessége is 55 cm volt. A katlanok füstjét egy-egy ívesen hajló, falba vájt csatorna vezette a kemenceszáj feletti füstterelő mélyedésbe. A szobai kemence padka nélkül épült, szépen megformált, befelé hajló alakkal. A fal felőli sut 55 cm magasan volt. A kemence tetejét összetett profilú párkány koronázta. A kemence felületét fehér alapmeszelésre készített, hengerelt falfestés díszítette, amelynek mintázata és csíkkal való lezárása a szoba festése szerint készült. (16. kép.) A kemence bontását a külső tapasztás lefejtésével kezdtük, ekkor láthatóvá vált, hogy a kemencét apróra tört tetőcserepekből falazták fel. (17. kép.) Áttörve a falat, mintegy 7 cm-es vastagságot mérhettünk, amelyre kívülről és belülről 2-2 cm vastag törekes sártapasztás került. A gondosan rakott cserépdarabok között pelyvás agyag volt a kötőanyag, melynek vastagsága nem érte el az egy cm-t. (18. kép.) A kissé ovális kemencetető átmérője 83, illetve 89 cm, vastagsága 15 cm volt. A több réteg cserépből készített lezárást két fogasléc (valamilyen használaton kívüli gépből kiszerelt alkatrészek) és rajtuk keresztbe fektetett laposvasak tartották. Lebontva a kemence felső részét, elérkeztünk a torok szerkezetéig. A 90 cm széles torok áthidalását három pár 25x5 mm-es laposvassal oldották meg. A párosan egymáshoz illesztett vasakat dróttal kötözték össze, tetejükre három sor sárba ágyazott cserepet fektettek, majd a torok tetejét is lesározták. Az így elkészített torok a faltól mintegy 45 cm-re állt előre. (19. kép.) A torok alatti kemencerész patkó alakban csatlakozott a falhoz, a szájnyíláshoz viszonyítva kicsit aszimmetrikusan. A fal és a kemence találkozásánál a sorokat c) Mezőberény, Kirov u. 8. sz.