Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

LUKÁCS LÁSZLÓ: Tűzhelyek a Káli medencei házban

tált állapot szerint a füstöskonyha takaréktűzhelyének füstjét a födémbe vágott nyíláson keresztül kályhacsővel a padlásra vezették. Korábban a füst a konyha deszkafödémén hagyott nyíláson keresztül részben a padlásra, részben a kettős konyhaajtón át az udvarra távozott.

7 Kővágóörsön dr. Rohály Gábor nyaralónak használt háza (Rákóczi u. 10.) ma is füstöskonyhás, annak ellenére, hogy előző tulajdonosa, Kankó József kőműves volt. Bárány Imre házában (Bem u. 14.) 1919—1920-ig füstöskonyhában főztek. A konyha jobb sarkában a deszka födémbe vágott nyíláson, valamint a gangon lévő padlásfeljáró lyukon ment fel a konyha padlására a füst. Bárány Imre (sz. 1905) a füstös padlásról említette: „A gangon volt két padlásfeljáró lyuk, ott mentek fel külön a konyha és külön a szoba padlására. A tyúkok a konyhapadláson tanyáztak, ha este befűtötték, akkor a tyúkok fuldokoltak a füsttől, és le kellett őket hordani. Azután építettek ólakat. Ez az 1910-es években volt. A füst a gang padlásfeljárati lyukakon is felment. A helyiségek padlását csipkefalak választották el egymástól." A szoba padlása ez esetben füstmentesebb, tárolóhelynek alkalmasabb lehetett a füstöskonyha padlásánál, ahol viszont húst füstölhettek. Özv. Antal Istvánné házát (Petőfi u. 38.) Antal István üköregapja, László nevű evangélikus pap építtette. 1923-ig füstöskonyhás ház volt, a konyhába ekkor mászókémény épült. Kékkút Kütyüben Egyed Kálmánné műemlék jellegű lakóháza (Fő u. 55.) ma is füstöskonyhás. 1914-ben a kőműves kúpcserepekből kis fekvőkéményt rakott a padlásra, ma is ehhez csatlakozik a szoba vastűzhely csöve. Görcs Ede háza (Fő u. 18.) eredetileg kétlakásos uradalmi cselédház volt, két füstöskonyhával. Első részét az 1920-as évek első felében 12 gazda vette meg a piarista rend uradalmától 48 kh földdel együtt, amelynek felét legelőként hasznosították. A ház első része pásztorház lett, a 12 gazda kanásza lakott benne. A vétel után az új tulajdonosok a ma is meglévő mászókéményt építtették a konyhába. A szobaajtó napjainkban is a gádorba nyílik. A ház második részét Keresztúri József kőműves vásárolta meg 1910-ben. Azt tervezte, hogy elbontja és újjáépíti, de 1916-ban elesett az orosz fronton. A füstöskonyhára így csak 1956-ban került kémény. Ekkor Görcs Ede fiaszobát épített a füstöskonyha végéhez, a füstöskonyha falába így cilinderkémény került. Salföldön ma is füstöskonyhás a Kossuth u. 38. sz. alatti lakatlan ház, amely Horváth Gyula örököseié. Tornácáról nyíló külön ajtón léphetünk a füstöskonyhába és a szobába. Tetőszerkezetének hasított, faragott fedélfái, gicás zsúptete\e füstös, kormos. Padlásán az első csipkefal szellőzőnyílásaihoz közel hústartó fák vannak a füstöléshez. VISKI Károly 1929-ben megjelent cikkében felfigyelt a füstöskonyhás ház szívós fennmaradására: „Hogy ez a tüzelőmód miért él ma is éppen az aránylag műveltebb Dunántúl népe közt, holott még a primitívebb nemzetiségek is gondoskodnak többé-kevésbé tökéletes füstelvezetésről, semmivel sem tudjuk megmagyarázni a hozzá való konzervatív ragaszkodáson kívül."

8 BÁTKY Zsigmond 1930-ban közzétett alapvető tanulmányában azt hangsúlyozta, hogy a füstöskonyhából a füst az ajtón ömlik ki az eresz alá.

9 BARABÁS Jenő A lakóház füsttelenítéséről című tanulmányában azt írta, hogy a nyílásokon át cserélődik a levegő.

10 A Káli-medencében a füstöskonyhához való (kényszerű) ragaszkodás mellett századunkban már a füsttele5. kép. A füstlyuk a köveskáli füstöskonyha mennyezetén, 1982. nítés megoldására irányuló törekvés is megfigyelhető. Ennek legegyszerűbb eszköze a füstöskonyha deszkafödémébe vágott egy vagy több füstlyuk, füstnyílás, amelyen keresztül a füst egy része a padlásra húzódott. Köveskáhó\ özv. Hegyi Ferencné füstöskonyhájában ma is látható a füstlyuk. Korábban özv. Hajba Lajosné házánál is egy nagy (kb. 70 cm-es) lyuk volt a füstöskonyha deszka mennyezetén. Balatonhenyén Szálai Gábor egykori füstöskonyhájában a két világháború közötti időszakban a tűzhely felett a deszka födémen volt egy lyuk, ahol a füst egy része a padlásra húzódott. Balatonhelyén özv. Böde Józsefné így beszélt a füsttelenítésről: „A mennyezeten volt lyuk, ott ment fel a füst. Később csővel felvezették a padlásra a füstöt." Említettem, hogy Bödéék cselédházában és Szabó Páléknál is az utóbbi módon oldották meg a füsttelenítést. Monoszlón Nagy Bálinték füstöskonyhájának mennyezetén is füstlik volt. Szentbékkállán Lengyel Mária házának egykori füstöskonyhájában a födémen három kb. 30x30 cm-es füstlyuk volt: teljesen a fal mellett hátul a konyha bal sarkában és elöl mindkét sarokban. A füstlyukakat, a mai is meglévő mászókémény megépítése után téglával rakták be. H. CSUKÁS Györgyi írja a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba áttelepített mindszentkállai lakóház füsttelenítéséről: „A tüzelőberendezés átalakulása is tipikusnak tekinthető. A Balatonfelvidéken a rakott sparhert elterjedése a századforduló táján nem járt mindig együtt a füstelvezetés modernizálásával, zárt kémény építésével. Gyakori volt, hogy a szoba sparhert füstjét a füstöskonyhába vezették. Á konyhai sparhert füstje is gyakran a födémbe vágott nyíláson át kályhacsövön a padlásra távozott ... A Mindszentkálla, Tanács-köz 5. sz. házban sem változtatta meg a konyhai és szobai rakott sparhert a füstöskonyha füstelvezetési módját."

11 Mindszentkállán Páhi László árendás házában, amelyet 1913-tól Dömötöri József bérelt, a füstöskonyha mennyezetén egy 30 cm-es lyuk volt, ahol a padlásra ment a füst. Kővágóörsön Bárány Imre házában az egykori füstöskonyha födémébe vágott füstlyukról már említést tet-