Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 6. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

LUKÁCS LÁSZLÓ: Tűzhelyek a Káli medencei házban

3. kép. A felezett ajtó a köveskáli füstöskonyhán, 1982. tak, amelyen keresztül a füst a padlásra húzódott. Az épület zárt gádorán ma is kettős (felezett) ajtó található. Özv. Hajba Lajosné 1885-ben épült házában (Fő u. 5.) fütöskonyha és szabadkémény is volt. Első helyisége, a kovácsműhely fölé szabadkémény borult, konyháját azonban 1959-ig füstöskonyhaként használták. Az egykori füstöskonyhába ebben az évben a termelőszövetkezet építőbrigádja mászókéményt épített. Hajba Lajosné így emlékezett vissza füstöskonyhára: „Sokszor kívül néztünk befelé, ette a szemünket a füst. Mikor fújt a szél, akkor jobban kihajtotta a füstöt. Mikor nyomott volt a levegő, akkor megállt a konyhában, és csak lebegett. Napám a szabadtűznél a pocikon főzött kormos fazékban, a konyha baloldalán, a szobai fal mellett, a kemence mellett." Az 1885-ben épült ház mögött egy régebbi, szoba-füstöskonyhás beosztású ház áll. Ma már gazdasági épületként használják, de a ház volt tulajdonosa, Hajba Lajos 1900-ban még itt született. Az egykori füstöskonyha ma is kémény nélküli. Balatonhenyén Böde Józsefné háza (Kossuth u. 101.) 1916-ig füstöskonyhás volt. A ma is meglévő mászókémény 1916-ban épült. Böde Józsefné nagyanyja még a füstöskonyhában főzött: „Lehajolva dolgoztak, hogy a füst ne rágja a szemüket." Böde József 1938-ban cselédjük számára a Kütyüben (Petőfi u.) házat vásárolt. A cselédház füstöskonyhájából a rakott takaréktűzhely füstjét hosszú kályhacsővel vezették fel a padlásra. Szabó Pál, jómódú balatonhenyei gazda füstöskonyhájában egészen 1925-ig így oldották meg a füsttelenítést. Harmat József háza (Kossuth u. 133.) 1950-ig füstöskonyhás volt. Özv. Székely Józsefné házánál (Kossuth u. 78.) ma is láthatunk füstöskonyhát. A házat jelenlegi tulajdonosa 1946-ban vásárolta. Eredetileg hármas közös udvar volt. Az első házrészt fia újjáépítette, a második és harmarik épületrész ma is a régi. A második rész füstöskonyhájában cilinderkéményt építettek, a harmadik rész füstöskonyhája napjainkban is kémény nélküli. A füstöskonyha faragott keményfa gerendái, mennyezetdeszkái füstösek. Özv. Székely Gyuláné kettes közös udvarban épült házánál (Kossuth u. 120.) az első házrész 1925-ig, a második rész 1921-ig füstöskonyhás volt. A füsttelenítést mindkét házrészben mászókéménnyel oldották meg. Monoszlón még a két világháború közötti időszakban is füstöskonyha volt a Fő utcán Nagy Bálint jómódú gazda házában. A konyhában a füst ette a szemüket, a fiatalasszony szidta az anyósát, hogy miért nem csináltatták meg a füstöskonyhát kéményesre. Dombi Károlyné háza (Hegyi u. 18.) még 1962-es felmérésekor is füstöskonyhás volt. Szentbékkállán a G atyaszalasztó nevű falurészben (Toldi u.) egészen az 1950-es évekig szép számmal voltak füstöskonyhás házak, amelyekben szegény napszámosok laktak. Horváth József háza még az 1940-es években is füstöskonyhás volt. „Kieszi a szememet a füst!" panaszkodott a felesége. Miután a füstöskonyhát zárt kéményessé alakították, a férj zsörölődött: „Most nem eszi a szemedet a füst? Most eszi az enyémet, mivel nekem kell leszolgálni!" Szigeti Andrásné háza (Toldi u. 1.) 1956-ig, Rédei Lajosné háza a termelőszövetkezet megalakulásáig füstöskonyhás volt. Lengyel Mária 1816ban épült füstöskonyhás házába (Zrínyi u. 5.) a két világháború közötti időszakban épült mászókémény. Szobájának ajtaja ma is a tornácról nyílik. Mindszentkállán az utolsó füstöskonyhás házat a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum vásárolta meg 1969-ben (Tanács-köz 5.). A ház bontásakor dokumen4. kép. Agyagból készült kemence a köveskáli füstöskonyhában, 1982.