Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)
Tanulmányok - ILON GÁBOR-SABJÁN TIBOR: 15. századi cserépkályhák Külsővatról
val kapcsolatos megfigyeléseink összegzése. A csempék oldalain maradt tapasztásnyomokból megállapítható volt, hogy a kályha építésénél 0,5-0,8 centiméter széles fugákat hagytak. A kész kályhán azonban ezek a hézagok nem látszottak, mivel teljes mélységükben kikenték őket és a csempe széleivel egybesimították. így a mély csempék között mintegy 3 cm széles bordázat alakult ki, melyet vörös földfestékkel mázoltak be. Vörösre festették a kályha formáját szegélyező és tagoló párkányokat is, valamint minden olyan fugát, ahol a csempék között az agyagtapasztás kilátszott. A mázoláskor nem jártak el túl nagy gonddal, sok helyen a fugák melletti csempék széleit is vörösre festették. A csempék felületein egy nagyobb javítás nyomait is megfigyelhettük. Ekkor a fugákat - és a csempék jó részét - sárga színű agyaggal durván átkenték. A javítás feltehetően azért történt, mert a hosszas használat következtében a csempék között repedések keletkeztek. A rekonstrukció kapcsán tanulságos áttekintenünk, hogy az általunk feltételezett és a talált csempemennyiség milyen arányban áll egymással. A viszony számításánál - csakúgy, mint a rekonstrukció során - minden egyes különálló töredéket egész csempeként vettünk figyelembe. Természetesen sok olyan töredék volt, amelynél nem lehetett biztosan megállapítani, hogy különálló csempe volt-e, vagy csak egy másik csempe össze nem tartozó darabja. Ezért a százalékos viszonyításunkat csak tájékoztató jellegűnek fogjuk fel. A számításkor a rekonstruált kályha csempeanyagát vettük 100%nak, és ehhez viszonyítottuk a talált mennyiségeket. A kályhák alakját először vetületi képeiben szerkesztettük meg, majd ebből - szintén szerkesztés útján állítottuk elő perspektivikus nézeteiket. (15-20. kép.) A munkánk során alapvető törekvésünk az volt, hogy a rekonstruált kályhák a csempékből és a sárdarabokból levonható összes megfigyelésnek és követelménynek eleget tegyenek. A bőséges és viszonylag teljes csempeanyag lehetővé tette, hogy a legtöbb kérdésben egészen biztos eredményre juthattunk (csempesorok helye, a kályhák alakja, oromzatok formája, párkányok alakja, kályha színezése stb.), mindemellett maradtak olyan részletek is, amelyek megválaszolásában feltételezésekre szorultunk. Ilyen volt a padka kérdése, a kályha pontos méreteinek az ismerete. Ezekben a kérdésekben más régészeti feltárások tanulságaihoz fordultunk segítségért. 6. Összehasonlító vizsgálatok a) Analóg régészeti leletek Összehasonlító vizsgálataink során először az egyes csempetípusok analógiáit szeretnénk áttekinteni, mintegy körvonalazva a hasonló kályhák és csempék elterjedési területét. Munkánk során elsősorban a publikált vagy feldolgozott anyagot tudtuk áttekinteni, ezért a feldolgozásunk korántsem teljes, de úgy gondoljuk, hogy a további ilyen irányú vizsgálatokhoz jó alapot nyújthat. „A" kályha A/l. oromcsempe 50% A/2, oromcsempe 83% A/3, oromcsempe 50% A/4, oromcsempe 75% A/5, mérműves tál 45% A/6, mérműves tál sarok 50 vagy 100% A/7, tál alakú sarok 100% A/9, oroszlános sarok 50% A/8, 10. domborműves csempe kb. 90% pontosan nem becsülhető A/11, félcsempe 50% „B" kályha B/l. párta 30% B/2. tál alakú sarok 63% B/4. Szt. György sarok 50% B/3,5,6. domborműves cs. kb. 90% pontosan nem becsülhető B/7. félcsempe 25% ,A-B" közös csempék A-B/l, 2. tál alakú csempék kb. 50% pontosan nem becsülhető A-B/3. címeres csempék 90-100% Az egyedi csempéket értelemszerűen kihagytuk a vizsgálatból. A rekonstrukció során tehát először az egyes csempetípusok mennyiségét és funkcióját határoztuk meg, majd az eredeti sártapasztások figyelembevételével megállapítottuk a kályha formáját és méreteit. Felépítményes oromcsempék A lovagfejes csempe közvetlen analógiája eddig még nem került elő a magyar leletanyagból. Valószínű, hogy lovagfejben végződött a vasvári anyagnak az az oromcsempéje, amelyen a felépítménynek csak a nyaka maradt meg. Maga a mérműves csempe hasonlít a külsővati csempékhez, de felületén a csepelyihez és a nagyvázsonyihoz hasonló beszurkált díszítés van. 33 Egy távolabbi analógia a Tolna megyei Etérő\ került elő. Az egykori oromcsempét díszítő fej jóval kisebb, mint külsővati társa. 11 (21. kép.) Tornyos végződéssel ellátott háromszögletű oromcsempék meglehetősen nagy mennyiségben maradtak fenn a falu- és várásatások anyagaiban. Ezeknek korongolt gomb alakú végződésük rendesen üres háromszögű oromcsempére van illesztve. Közülük is figyelemre méltó a sümegi vár egyik ilyen csempéje, melyen a szemeknek megfelelően két apró lyukat láthatunk. 14 (22. kép.) Háromszögletű oromcsempék A mérműves előlappal ellátott háromszögletű oromcsempék közvetlen analógiái kerültek elő a csepelyi, a nagyvázsonyi és a vasvári ásatásokból. 15 Ezeknek a csempéknek azonban áttört előlapjukat beszurkált pontozás díszíti. A külsővatival díszítésében is egyező oromcsempék eddig nem kerültek elő. A Zala megyei Pákáró\ ismerünk egy olyan töredéket, amelynek rovátkolása hasonló, de a darab alapján nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy milyen csempéről is van szó. 36 Az üres háromszögletű oromcsempék évszázadokon