Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Tanulmányok - ILON GÁBOR-SABJÁN TIBOR: 15. századi cserépkályhák Külsővatról

2. A csempeanyag bemutatása (I-XX. tábla) Munkánk egyik fontos állomása volt a csempék feldolgozása és szétválasztása. Az anyag átvizsgálása után egyértelművé vált, hogy a csempék azonos időben és ugyanabban a műhelyben készültek. Ugyanakkor számos jel arra utalt, hogy két kályha töredékeivel állunk szemben. A sarokcsempék nagy száma és két - egymáshoz közel álló - alaptípusa, az oromcsempék fajtái, valamint a plasztikus előlapú csempék két-két variációban történő előfordulása mind e mellett az érv mellett szóltak. Ennek ellenére a csempék két részre osztása nem bizonyult könnyű feladatnak. Az oromcsempék technikai kivitele azt mutatta, hogy a két kályha közül az egyik lényegesen színvonalasabb volt, mint a másik. Ez segített a sarokcsempék és a hozzájuk tartozó tál alakú szemek szétválasztásában, ugyanis csak az egyik kályhában volt olyan csempesor, amelynek tál alakú, szögletes szájnyílású csempéit mérműves kis nyúlványokkal díszítették. Ugyancsak a sarokcsempék segítettek a díszített előlapú csempék szétválasztásában. Amelyik csempe saroklappal ellátott változata is előfordult, annak hovatartozását könnyű volt megállapítani, de a közbülső csempék egyes variánsainak besorolására semmilyen fogódzó sem mutatkozott. (A csempék hátrésze és keretelése sem mutatott olyan összefüggéseket, amelyek alapján a kérdést el tudtuk volna dönteni.) Kiindulásunk az volt, hogy a két különböző változatban előforduló csempék (pl. oroszlános típusok) nem egy kályhán belül helyezkedtek el, hanem mindegyik változat egy-egy kályhához tartozhatott. Azt a kérdést, hogy melyik változat melyik kályhán szerepelt, nem lehetett mindig teljesen egyértelműen eldönteni. Ilyenkor mennyiségi szempontokat vettünk figyelembe. Bizonyos kombinációkat így kizárhattunk, mert egy-egy kályhán belül a csempék száma nem mutathatott szélsőséges arányokat. Míg egyes csempéket könnyen, másikakat nehezebben, de szétválaszthattunk, addig bizonyos csempefajták hovatartozásának megállapítása megoldhatatlan feladatot jelentett, mert mindkét kályhában ugyanolyan formájú, azonos eljárással készült darabok szerepeltek. Ilyenek voltak a tál alakú kályhaszemek és az egy negatívról készült csempék. Ezeket egy közös csoportba sorolva mutatjuk be. Hasonló nehézséget jelentettek az egyedi előfordulású csempék is. Ezekből a leletben csak egy-egy példány szerepelt, motívumkincsük, keretelésük elárulta, hogy a műhely termékein belül idegen eredetűek, de a műhely átvette őket, és - amint azt az analógiák mutatják - alkalmazta is csempéi között. A csempeanyag bemutatása után az eredeti sárdarabok konszignációját tesszük közzé. Ezek a maradványok a rekonstrukció szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírnak. Egyes példányaik az eredeti helyükön, a csempékhez ragadva őrződtek meg számunkra, míg más társaik ha különállva is, de biztosan értelmezhetően és a csempékhez illeszthetően árulkodnak az egykori kályhák részleteiről. a) ,A " csoport Ali. típus, lovagfejes mérműves oromcsempe (1. tábla) Az A/2 típusú mérműves csempével összeépített lovagfej egyedi csempét alkot. Színe sárgás, vöröses, néhány helyen szürkés árnyalattal; mázatlan. A háromszög alakú, előlappal ellátott csempe csúcsára rögzítették a korongon készült lovagfejet. A lovag szakálla, álla, szája és szeme vágásokkal lett megformálva. Orra alsó részén beszúrt orrlyukak láthatók. Sisakját körben 12 db korong szegélyezi, a sisak csúcsa hiányzik, restauráláskor kiegészített. Az arc megformálása csak alulnézetből érvényesül megfelelően. A szemeket és az orrlyukakat is eszerint helyezték el. A csempe szélén eredeti, bordásán nyomkodott sárpárkány húzódik. A sár és a kályhacsempe széle vörösre volt mázolva. Méretei: a teljes csempe magassága 42 cm körül volt, szélessége 27 cm, mélysége 11 cm. A fej legnagyobb átmérője 14,5 cm. A sisak korongjai 3,2 cm átmérőjűek. A sisak oldalán 5 mm nagyságú lyuk látható (szárításhoz készült). leltári száma: 88.4.1. talált mennyiség: 1 db, töredékes. A/2, típus, mérműves oromcsempe (I. tábla) Áttört előlappal és korongolt hátrésszel rendelkező háromszögletes oromcsempe. Színe sárgás, vöröses; mázatlan. A korongon készített agyagtál száját kerettel formálták háromszögletűre, majd agyaglapot ragasztottak rá. Az előlapon körökből szerkesztett rozettás díszítés látható, melynek részleteit késsel vágták ki. A csempék szélein vörös festéknyomok láthatók. A csempék mindhárom oldalán sározás nyomait lehetett megfigyelni. Méretei: 30x30x30 cm-es egyenlő szárú háromszög, amelynek mélysége 10,5-11 cm, magassága 26,9 cm. leltári száma: 88.4.2. talált mennyiség: 8 db többé-kevésbé ép csempe és 1-2 db töredékei. A/3, típus, tornyos végződésű, háromszög alakú oromcsempe (II. tábla) Az A/4 típusú háromszögletes kályhacsempe korongolt tornyocskával ellátott változata. Két vagy három töredéke ismert. Egyik darabján a háromszögletű csempe csúcsa látható, a lovagfej nyakrészéhez hasonlóan felragasztott korongolt tornyocska darabjával. Valószínűleg ennek folytatása volt az a gömbszerű darab is, amely a ház leégése során megolvadt és deformálódott. Feltételezzük, hogy ennek a csempének az alsó sarka az a háromszögletű töredékdarab, amelynek oldalán a lovagfejes csempén találttal megegyező típusú sárpárkány töredéke van. Színe sárgás, a golyó esetében szürkésbarna. Mérete: az eredeti csempe mérete megegyezhetett az A/4-es típus méretével, a két saroktöredék hossza 11 cm, míg a megolvadt gömb átmérője 7,5 cm. leltári száma: 88.8.1, 88.4.3, 88.9.1. talált mennyiség: 3 db töredék, melyekről feltételezzük, hogy egy csempéhez tartoztak. A/4, típus, tál alakú, háromszögletes oromcsempe (II. tábla) Korongon készült és kerettel háromszögletűre alakított, üres belsejű csempe. Sárgás, vöröses és szürkés változat-