Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Tanulmányok - ILON GÁBOR-SABJÁN TIBOR: 15. századi cserépkályhák Külsővatról

2. A csempeanyag bemutatása (I-XX. tábla) Munkánk egyik fontos állomása volt a csempék feldol­gozása és szétválasztása. Az anyag átvizsgálása után egyértelművé vált, hogy a csempék azonos időben és ugyanabban a műhelyben készültek. Ugyanakkor szá­mos jel arra utalt, hogy két kályha töredékeivel állunk szemben. A sarokcsempék nagy száma és két - egymás­hoz közel álló - alaptípusa, az oromcsempék fajtái, va­lamint a plasztikus előlapú csempék két-két variációban történő előfordulása mind e mellett az érv mellett szól­tak. Ennek ellenére a csempék két részre osztása nem bizonyult könnyű feladatnak. Az oromcsempék techni­kai kivitele azt mutatta, hogy a két kályha közül az egyik lényegesen színvonalasabb volt, mint a másik. Ez segí­tett a sarokcsempék és a hozzájuk tartozó tál alakú sze­mek szétválasztásában, ugyanis csak az egyik kályhában volt olyan csempesor, amelynek tál alakú, szögletes szájnyílású csempéit mérműves kis nyúlványokkal díszí­tették. Ugyancsak a sarokcsempék segítettek a díszített elő­lapú csempék szétválasztásában. Amelyik csempe sa­roklappal ellátott változata is előfordult, annak hovatar­tozását könnyű volt megállapítani, de a közbülső csem­pék egyes variánsainak besorolására semmilyen fogódzó sem mutatkozott. (A csempék hátrésze és keretelése sem mutatott olyan összefüggéseket, amelyek alapján a kérdést el tudtuk volna dönteni.) Kiindulásunk az volt, hogy a két különböző változatban előforduló csempék (pl. oroszlános típusok) nem egy kályhán belül helyez­kedtek el, hanem mindegyik változat egy-egy kályhához tartozhatott. Azt a kérdést, hogy melyik változat melyik kályhán szerepelt, nem lehetett mindig teljesen egyér­telműen eldönteni. Ilyenkor mennyiségi szempontokat vettünk figyelembe. Bizonyos kombinációkat így kizár­hattunk, mert egy-egy kályhán belül a csempék száma nem mutathatott szélsőséges arányokat. Míg egyes csempéket könnyen, másikakat nehezeb­ben, de szétválaszthattunk, addig bizonyos csempefaj­ták hovatartozásának megállapítása megoldhatatlan fel­adatot jelentett, mert mindkét kályhában ugyanolyan formájú, azonos eljárással készült darabok szerepeltek. Ilyenek voltak a tál alakú kályhaszemek és az egy nega­tívról készült csempék. Ezeket egy közös csoportba so­rolva mutatjuk be. Hasonló nehézséget jelentettek az egyedi előfordu­lású csempék is. Ezekből a leletben csak egy-egy pél­dány szerepelt, motívumkincsük, keretelésük elárulta, hogy a műhely termékein belül idegen eredetűek, de a műhely átvette őket, és - amint azt az analógiák mutat­ják - alkalmazta is csempéi között. A csempeanyag be­mutatása után az eredeti sárdarabok konszignációját tesszük közzé. Ezek a maradványok a rekonstrukció szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírnak. Egyes példányaik az eredeti helyükön, a csempékhez ragadva őrződtek meg számunkra, míg más társaik ha különállva is, de biztosan értelmezhetően és a csempékhez illeszt­hetően árulkodnak az egykori kályhák részleteiről. a) ,A " csoport Ali. típus, lovagfejes mérműves oromcsempe (1. tábla) Az A/2 típusú mérműves csempével összeépített lovag­fej egyedi csempét alkot. Színe sárgás, vöröses, néhány helyen szürkés árnyalattal; mázatlan. A háromszög ala­kú, előlappal ellátott csempe csúcsára rögzítették a ko­rongon készült lovagfejet. A lovag szakálla, álla, szája és szeme vágásokkal lett megformálva. Orra alsó részén beszúrt orrlyukak láthatók. Sisakját körben 12 db ko­rong szegélyezi, a sisak csúcsa hiányzik, restauráláskor kiegészített. Az arc megformálása csak alulnézetből érvényesül megfelelően. A szemeket és az orrlyukakat is eszerint helyezték el. A csempe szélén eredeti, bordásán nyomkodott sár­párkány húzódik. A sár és a kályhacsempe széle vörösre volt mázolva. Méretei: a teljes csempe magassága 42 cm körül volt, szélessége 27 cm, mélysége 11 cm. A fej legnagyobb átmérője 14,5 cm. A sisak korongjai 3,2 cm átmérőjűek. A sisak oldalán 5 mm nagyságú lyuk látható (szárításhoz készült). leltári száma: 88.4.1. talált mennyiség: 1 db, töredékes. A/2, típus, mérműves oromcsempe (I. tábla) Áttört előlappal és korongolt hátrésszel rendelkező há­romszögletes oromcsempe. Színe sárgás, vöröses; má­zatlan. A korongon készített agyagtál száját kerettel formál­ták háromszögletűre, majd agyaglapot ragasztottak rá. Az előlapon körökből szerkesztett rozettás díszítés lát­ható, melynek részleteit késsel vágták ki. A csempék szélein vörös festéknyomok láthatók. A csempék mind­három oldalán sározás nyomait lehetett megfigyelni. Méretei: 30x30x30 cm-es egyenlő szárú háromszög, amelynek mélysége 10,5-11 cm, magassága 26,9 cm. leltári száma: 88.4.2. talált mennyiség: 8 db többé-kevésbé ép csempe és 1-2 db töredékei. A/3, típus, tornyos végződésű, háromszög alakú orom­csempe (II. tábla) Az A/4 típusú háromszögletes kályhacsempe korongolt tornyocskával ellátott változata. Két vagy három töre­déke ismert. Egyik darabján a háromszögletű csempe csúcsa látható, a lovagfej nyakrészéhez hasonlóan felra­gasztott korongolt tornyocska darabjával. Valószínűleg ennek folytatása volt az a gömbszerű darab is, amely a ház leégése során megolvadt és deformálódott. Feltéte­lezzük, hogy ennek a csempének az alsó sarka az a há­romszögletű töredékdarab, amelynek oldalán a lovagfe­jes csempén találttal megegyező típusú sárpárkány töre­déke van. Színe sárgás, a golyó esetében szürkésbarna. Mérete: az eredeti csempe mérete megegyezhetett az A/4-es típus méretével, a két saroktöredék hossza 11 cm, míg a megolvadt gömb átmérője 7,5 cm. leltári száma: 88.8.1, 88.4.3, 88.9.1. talált mennyiség: 3 db töredék, melyekről feltételezzük, hogy egy csempéhez tartoztak. A/4, típus, tál alakú, háromszögletes oromcsempe (II. tábla) Korongon készült és kerettel háromszögletűre alakított, üres belsejű csempe. Sárgás, vöröses és szürkés változat-

Next

/
Thumbnails
Contents