Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)
Tanulmányok - ILON GÁBOR-SABJÁN TIBOR: 15. századi cserépkályhák Külsővatról
Ilon Gábor-Sabján Tibor 15. SZÁZADI CSERÉPKÁLYHÁK KÜLSŐVATRÓL A pápai múzeum 1986. és 1987. évben három ízben végzett leletmentő ásatást a Veszprém megyei Külsővat községben. Az ásatások során egy késő középkori hulladékgödörből építési törmelék és egyéb tárgyi leletektől kísérve nagy mennyiségű kályacsempe került napvilágra. A több mint kétszáz csempényi anyag vagy teljes épségben, vagy töredékes állapotban került a hulladékgödörbe, ahol az eredeti sártapasztásokkal együtt ötszáz éven át megőrződött számunkra. A maga nemében páratlan lelet az eddigi vizsgálatoknál részletesebb elemzést és rekonstrukciót tett lehetővé. Jelen tanulmányunkban csak a kályhacsempék feldolgozását tesszük közzé, a teljes ásatási anyag bemutatása a Pápai Múzeumi Értesítőben fog napvilágot látni. /. A feltárás helye és körülményei A leletmentő ásatásokat bejelentés alapján kezdtük meg Külsővat déli részén, a Béri Balogh Ádám utca 26. számú ház telkén. 1 (1-2. kép) Idő és anyagiak hiányában három részletben végeztük el az ásatást, amely még így sem tekinthető befejezettnek. 2 A feltárás három - egymást részben átfedő - munkahelyen (A-B-C szelvény) folyt. 1986. május 5-7-én az „A", október 21-22., 24-én a „B" és 1987. november 7-8-án a „C" munkahelyen. Az „A" szelvényben (h = 6 m, sz = 2 m), annak északnyugati szélén 55 cm mélyen szergényi kövek jelentkeztek, ettől délre 55/70 cm-en alaktalan salakfolt. Részben a kövek alatt és azoktól keletre egy hulladékgödör részletét bontottuk ki. Ebben kályhák töredékei voltak. Először négyszögletes kályhacsempék, majd tál alakú kályhaszemek, végül egy darab mérműves oromzati kályhacsempét találtunk. A gödörben edénytöredékek is voltak. Áz északnyugati sarokban - a kövek közül - rádlidíszes, egyfüles csupor, bronz pártaöv és kés került a múzeumba. A gödör alján faszenes foltot figyeltünk meg. A kövek környékén 125 cm mélyen edénytöredékeket, agyag hálónehezéket és kovácsoltvas, nagyméretű ajtópántot találtunk. A szelvény közepéről 135/145 cm-ről jó minőségű famintát szedtünk fel. Kocsányos tölgynek (Quercus robur L.) bizonyult. Növényi maradványokat sejtető földmintából több darab árpa, szőlő és más növényi magvakat sikerült azonosítani. 1 A „B" szelvényben folytatódott a hulladékgödör, itt is előkerült a széle - akárcsak az „A" szelvényben - és az a pontja, ahol a gödör oldala délnyugati irányt vett. Az eredeti szűz talaj - amibe a gödröt beleásták - sárgásszürke agyag, foltokban vörös kaviccsal keverve. Itt mivel a területet illetéktelenek nem bolygatták, ami sajnos az „A" szelvény esetében 50 cm mélységig megtörtént - meg tudtuk figyelni, hogy a 40/45 cm-en jelentkező gödröt 15/20 cm vastag, erősen faszenes réteg fedte. Nagy mennyiségű, paticshoz hasonló, sokszor 5-10 kg-os agyagtömböket találtunk. Némelyiknek egyik oldala sima volt, fehérre meszelve, amelyet itt-ott háromszögletes, ék alakú bevágások szakítottak meg. Ezzel segítették elő, hogy a falak újratapasztásakor a sár a meglévő felületekre jobban tapadjon. A tömbök más oldalain falenyomatokat (ívelt és szögletes) találtunk. A gödör „A" szelvény felé eső szakaszán több lelet volt, mint egyéb részein. Itt ismét négyszögletes kályhacsempéket, majd kályhaszemeket, végül mérműves oromzati csempéket bontottunk ki. Legalul egy páncélos lovag kerámiából készített fejére bukkantunk. A helyszínen sikerült megfigyelni, hogy egyes csempék és kályhaszemek oldalán 0,8-0,9 cm vastag tapasztás (fuga) nyomok, illetve vörös festés nyomai láthatók. Itt is 150/155 cm-en értük el a gödör fenekét, amelyen erősen szenesedéit fagerendák és deszkák (?) kocsányos tölgy (Quercus robur L.) és csertölgy (Quercus cerris) feküdtek. A „C" szelvénnyel ismételten feltártuk az ..A" és ..B" szelvény kisebb szakaszát. A hulladékgödör teljes feltárását a tulajdonos kerti növényei lehetetlenné tették. Az újonnan megkutatott területen viszont nyugati irányba folytatódott a hulladékgödör. Mázsányi mennyiségben tártunk fel átégett agyagtömböket vakolatnyomokkal és „fabélés" nyomaival. A szelvény északi részén kevés edénytöredék, vasszeg- és patkótöredék, néhány állatcsont volt az agyagtömbök között. Itt is voltak kövek a gödörben. A szelvény déli részén mérműves oromzati csempe, mérműves tál alakú kályhaszem és egy nagyméretű füles korsó jelentették a fontosabb leleteket. Fontos egy itt előkerült mérműves oromcsempe oldaltöredéke, amelyen zsinórdíszes sározásnyom volt. A restaurálás során kiderült, hogy a lovagfej csonkhoz illeszkedik. 60 cm mélyen vaspántocska feküdt egy szenesedéit csertölgy gerendától kelet felé. Ez a gerenda a gödör nyugati falának oldalát jelzi - feltételezésünk szerint -, ugyanis a gerendán kívül már a szűz talaj jelentkezett. Egy szekerce vágóélének töredékére itt akadtunk rá. A gödör kis mennyiségű állatcsontjai: szarvasmarha, sertés, őz. 4 „C" szelvényünktől délre, 2,5 m-re egy 5 m hosszú és 0,8 m széles észak-déli irányú árkot nyitottunk. Itt 40 cm mélyen előkerült az agyagos-kavicsos, bolygatatlan őstalaj. A szántott földből néhány edénytöredéket gyűjtöttünk, de sajnos a ház nyomaira nem akadtunk rá. Sorozatos leletmentéseinkkel egy középkori hulladékgödör 85/90%-át tártuk fel. A gödör szélének DNy-Ny-i részlete maradt csak előttünk ismeretlen. A leletsűrűség csökkenéséből arra következtethetünk, hogy ezen a részen nem sok kályhaelem maradt a feltáratlan gödörrészben, inkább csak az épülettörmelékek egy része. A hulladékgödörben egy ház, valamint kályháinak romjai és a házfelszerelés egy része került feltárásra.