Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Tanulmányok - GILYÉN NÁNDOR: A Felső-Tisza vidéki nyitott ereszes ház

2. kép. A milotai ház (Fő u. 101.) a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban sütő (Milota), konyha (Sonkád). Ez utóbbival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ez csak újabb fejlődés eredménye, ahogy már Gönyey megállapította.

7 Móricz Zsigmond azonban már a század elején konyhának nevezi.

8 A változatos elnevezés a bizonytalan funkcióból fakad. Az egysejtűből kétsejtűvé váló Felső-Tisza-vidéki ház második helyisége az eresz volt, ez azonban (a legújabb időket leszámítva) nem alakult át - mint az Alföldön - konyhává, még a háromsejtú ház kifejlődésének állapotában sem. Ennek oka minden valószínűség szerint az alfölditől eltérő tüzelőberendezés. A kívülfűtős kemence helyett itt a szobában (házban) kandalló volt még a múlt században is, ezen főztek és ezzel fűtöttek. A zárttá váló eresz továbbra is hideg, füstös helyiség (füstház!) maradt. Föléje azonban már elég régen, valószínűleg a múlt század közepétől, esetleg már korábban alföldi típusú nyitott kéményt építettek. A Felső-Tiszavidéken szokásos harang alakú kemence sokszor a szabad kémény alá került (ezt látjuk a Móricz Zsigmond által közölt alaprajzon, és erre több helyen is emlékeztek, de a kutatás idején egyik épületben sem volt már meg). Innen érthető a sütő elnevezés. A helyiségnek ezenkívül nincs egyértelmű funkciója. Itt tárolják a ritkábban használt konyhaeszközöket és egyéb holmikat. Sokszor valóságos kamra válik belőle. Újabban több helyen takaréktűzhelyet állítottak be, és nyáron konyhának használták. Sonkádon már állandó, nyári-téli konyha volt. A helyiséget néhány évtizede itt lepadlásolták, és sípkéményeket építettek, amelyek a födém fölött megmaradt szabad kéménybe torkollottak. Ezen az épületen jól tanulmányozható a fejlődés a magyar nyelvterület egységesnek mondható szoba + konyha + szoba alaprajzi elrendezése felé. A konyhává alakuló pitvaron kívül ezt jelzi ugyanis a nyitott ereszbe épített mellvédfal is, amely az első lépés a helyiség zárttá tétele felé. A nyitott ereszes ház egyébként már a Felső-Tisza-vidéken is archaikus jelenség, hiszen körülbelül a századforduló óta általánosak a szoba + pitvar + szoba elrendezésű házak. A pitvar azonban legtöbbször még ezekben sem vált konyhává. A kandalló ugyan eltűnt, de helyét