Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Tanulmányok - BALASSA M. IVÁN: A magyarországi németek népi építkezéséről

3. kép. Szivác, a németek betelepülése előtt, a II. József-féle katonai felmérés alapján (1783) szolgáltatásokkal kapcsolatos országos szolgáltatásokat, mint az ország más lakói, megadják. Mely elhatározásunk és akaratnyilvánításunk a jövőbeni szolgáltatásokról ezzel az okirattal, a mi császári és királyi titkos-pecsétünkkel megerősíttetett és kiadatott Bécsben szeptember huszonegyedikén Anno ezerhétszáznyolcvankettőben, a mi Római uralkodásunk tizenkilencedik, a Magyarországi és Csehországi uralkodásunk második esztendejében. Joseph. (L. S.) ut R. Fürst Ad Mandátum Sacrae olloredo mppria Caesaráé Majestatis -I- proporium 4- Ign. V. Hofmann."

12 A király által megerősített feltételek már első pillantásra is kedvezőbbek, mint a másik ismertetett, magánföldesúri megállapodás, ez utóbbi csak hároméves szolgáltatásmentességet biztosít, nem beszélve a vallásszabadság, az újoncozás alóli mentesség stb. kérdéseiről. Eltérő a megfogalmazás a lakóházak esetében is, s mivel Hercegkúton és Rátkán az ígéretek valóra váltása körüli nehézségeket is láthattuk, érdemes szemügyre venni, hogy itt, Újszivácon mi volt a tényleges gyakorlat. A Zomborban működő Kamarai Adminisztráción két részleg, a Telepítési-Gazdasági Iroda és az Építési Iroda 4. kép. Új- és Ószivác a II. katonai felmérés alapján, a németek betelepítését követően (1861), pontozással jelölve a korábbi településrész foglalkozott az elnéptelenedett vagy gyér lakosságú területekre érkező - német - telepesek ügyeivel.

13 A népi építkezés szempontjából elsősorban a Kammeral-Ansiedlungs-Bau-Amt tevékenységét érdemes áttekinteni. A zombori építési irodának, melynek élén a tárgyalt időszakban Kiss József építési igazgató állt, a következő feladatai voltak: „1. Hogy az új települések rendesen és tervszerűen feküdjenek, a házhelyeket és a hozzá tartozó telkeket kimérje, és a szükséges építőanyagot a helyszínre szállíttassa. 2. Hogy az építőmester minden egyes házat az előírás szerint 11 öl hosszúságban, 3 öl szélességben és 8 láb magasságúra a földtől döngölje, egy szobával, egy konyhával, egy kamrával és egy istállóval, továbbá egy náddal fedett nyeregtetővel és minden egyébbel jól elkészítse. 3. Hogy minden házhoz a hozzá tartozó intra- és extravillanus telket rendesen kiméresse, és 4. Hogy minden 10 házhoz 1 hiteles kutat minden tartozékával, kővel kifalazva állíttasson elő. Kívánatos a kutakat az új település kezdetekor elkészíttetni."

14 Ezeknek megfelelően az Építési Iroda a nem teljesen elnéptelenedett, rác lakosságúnak mondott, később Ószivácnak nevezett település mellett 1785-ben 135 házhelyet tervezett, és azt 1786 kora tavaszán kimérette, a telkeket és az utcákat körülszántással megjelölve. Egyidejűleg az építőanyagokat is a telkekre szállították, és ennek az évnek májusában, egyidejűleg az új telepesek Szivácra érkezésével, az építőmesterek megkezdték a házak építését.