Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Közlemények - SZENTI TIBOR: Építőáldozatok nyomai Hódmezővásárhelyen

A 18. sz. eleje óta Vásárhelyen élő Tárkány Szűcs gazdanemzetség egyik családja, a kútvölgyi határrészben tanyás gazdálkodást folytató T. Sz. Imréné 1979ben a hosszú és magas baromfiól falára két egymással összenéző, fekete kakast festett piros lábbal, csőrrel, szakkal és tarajjal. (3. kép.) Az ólra festhetett volna bármilyen más baromfit is, ha csupán a bennük lakozó apró jószágot akarta volna ábrázolni. A belterületen, Damjanich u. 28. sz. ház „szárazbejárású" kapuja fölött, a majorpang magasságában, a tető alatt, szinte „címerként" két stilizált falevél között „festett", azaz ferde csíkmintás, jókora tojást formáltak ki vakolatból, amely ma is a bejárat ékessége. (4. kép.) Ezek a polgárosodó gazdaházak Vásárhelyen zömében 1880-1914 között épültek. K. Csilléry Klára így fogalmazott: „[. . .] az építőáldozatot - nem ritkán tyúkot, kakast, vagy pénzt, pálinkát, esetleg egyebet - igen gyakran a háznak leginkább védendő, illetve legszentebb részére szokták beépíteni, a bejárathoz, a kemencéhez, a sarkokba, illetve a szentsarokba".

21 A teljesség igénye nélkül, példaként ismertetünk néhány leírt esetet, amikor építőáldozat a házi tűzhely 3. kép. Kakasábrázolás az istálló falán 4. kép. Tojásábrázolás a lakóház oromzatán közeléből került elő. Ugyancsak K. Csilléry Klára írta, hogy„[. . .] az egyik rázomi háznak viszont a kemencéje előtti szakaszából, a szelemenágas közeléből került elő egy lókoponya, a ház padlója felett 70-80 cm magasságban".

22 Bálint Sándor a Csongrád megyei Tápé község folklórhagyományát vizsgálva, ezt írta: „A készülő tűzhely, illetőleg kemence alapjába ősi áldozati kultusz maradványaként lófejet, eleven csirkét raktak."

23 Tanulmányunkban ismertettük, hogy a Hódmezővásárhely, Hajnal utcai építőáldozat a tűzhely szomszédságában épült közfalból, derékmagasságból került elő. A hely és a befalazás magassága vitathatatlan rokonságot mutat a föntebb ismertetett rázomi lelettel. Miként írtuk, a háziszellemek egy része is a házi tűzhelyben élt. „A bolgárok háziszelleme a Namestnik, amelynek alkalmanként a tűzhelyen áldozatot is mutattak be - írta Bartha Elek, majd így folytatta: - A szerbek és a horvátok is a tűzhelyet tartották a háziszellem állandó tartózkodási helyének."

24 Ezek után föl kell tételeznünk, hogy a magyarlakta területeken, a kemence közvetlen környezetében vagy a tűzhely alapjában talált építőáldozatok a tűzhelyben lakozó háziszellemeknek, a Dél-Alföldön esetleg a Földanyának lettek fölajánlva. Az építőáldozatok között gyakori volt a kakas. Az 1950-es területrendezés előtti vásárhelyi nagy határból, a kardoskúti Hatablaki Kápolna-dűlőből, ásatás során kora középkori lelet került elő, amelyről, Méri Istvánra hivatkozva,

25 Bartha Elek ezt írta: „A Kardoskúton feltárt Árpád-kori kétosztatú veremháznak a kemencével szemközti sarkában ásott kis gödörből egy kakas teljes csontváza került elő."

26 A szokás, hogy ti. építőáldozatként kakast temessenek el, falazzanak be, a közelmúltig élt. Tóth Ferenc közölte, hogy „Az építőáldozat a (Makóhoz) közeli magyarcsanádi szerbeknél még az 1960-as években is élt. Á vert fal készítésekor egy méterre a földtől cementlapok közé betettek egy élő kakast és egy tyúkot."

27 Bár Hódmezővásárhelyről kakasnak, mint építőáldozatnak az ismertetett leleten kívül további előkerüléséről eddig nincs tudomásunk, a föltárt összefüggések alapján úgy ítéljük meg, hogy ez nem volt véletlenszerű, egyedi lelet, hanem beleillik a magyar és európai folklórkörbe. Hasonló a helyzet a Hódmezővásárhely, Kistópart utcai, ismertetett tojásleletekkel kapcsolatban is. Á szomszédos Orosházáról, a közelmúltban, az épület hasonló helyeiről tojásáldozatok előkerüléséről számolt be Beck Zoltán:

28 „Az 1929-ben épült múzeumépületben folyó szerelési munkálatok során a falban, egy üregben három fészekalja szépen elrendezett tyúktojást leltek, a fészkek között pedig a szalmában diókat. A befalazott 38 tojáson kívül a múzeum padlásán is találtak tojásokat, mégpedig valamennyi szarufa tövében, néhol több darabot is. Ez utóbbiak már nem mind tyúktojások voltak, akadt közöttük lúd- és fácántojás is."

29 Arra vonatkozóan, hogy áldozati tojásokat miért helyeztek el épp a majorpangban, padláson, tehát a falak fölött, feltételezésünk sincs. Az eddig ismert különböző építőáldozatok elhelyezéséből viszont kiderül, hogy ezek a házfal alatti gödörben, magában a falban, többnyire derékmagasságban és a fal felett egyaránt voltak. Ismertettük a Hódmezővásárhely, Hajnal utcából