Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Tanulmányok - BALÁZS GYÖRGY: Történeti források a vámosoroszi szárazmalomról

messzely olajjal lássa el, s mind a lámpát, mind az olajat a molnár gondviselésére bízza, kötelességébe tevén, hogy az olajjal takarékosan bánjon." VO. EkkGY Jkv. 1878. XI. 17. p. 150. A vásárlástól eltelt mintegy 33 év alatt a malom a sokszori javítások, kiegészítések ellenére is igen rossz állapotba került: „Gondnok előterjeszti, hogy az egyház malma igen rossz állapotban van, s minthogy, az ágasoknak való fák meg vannak és a malom környéke már meglehetősen felszáradt, ideje lenne valaki által az ágasokat a malom alá rakatni, és a megromlott kása padot is elkészíttetni s ezen munkálat megtételére ajánlatra hozza Vojtovics Mihály csekei lakos molnár mestert - ki a gyűlésen megjelent. Vojtovics Mihály ajánlja magát a malomágasoknak elkészítésére malomalárakása, a káasapadot helyrehozására, koszt nélkül - 20 = húsz oszt. ft. fizetésért és feleforgácsért, kötelezvén magát arra, hogy mihelyt az idő engedi munkához fog s legtovább május utolsó napjáig bevégzi. Megjegyezvén, hogy minden munkatételhez az egyház napszámosokat ad." VO. PR. GY. Jkv. 1879. V. 11. p. 154. A malomvámból való bevételt úgy tudták nyilvántartani, hogy az érvényes piaci árakat időnként beírták a pr. jkv.-be, melyből egyet közlünk: „mostani piaczi ár tart a búza 2 ft 65 krért a tengeri 1 ft 75 krért adattassék vékánként a kétszeres pedig 2 ft 50 krjával" VO. EGYHGY. Jkv. 1880. I. 23. p. 167. 1883-ban ismét megvizsgálják a presbitériumi gyűlések jegyzőkönyve szerint a terménybevételt: „Terménybevételi naplónál legelsőben is az tűnt fel és azon ütközött meg presbitérium, hogy 2 év leforgása alatt (1881 ápr 3 - 1882 decz. 31), oly csekély a malom jövedelme, mert míg az 1880

iki számadásában 127 véka búza tengeri bevétele van a malomból, addig jelen számadásban 2 évről 161 véka, vagyis egy évre 80 2/4 véka van kimutatva." VO. PRGY. Jkv. 1883. I. 8. p. 216-07. Egy 1886-ból való bejegyzés említ először gőzmalmot a környéken: „2. Minthogy az egyháznak száraz malma - a K. szekeresei tő szomszédban levő tanyán épült gőzmalom versenye - valamint 5 hold szántó s kaszáló földje a sokszoros vízár miatt alig ad évenként 1 száz ost ért forintot; e csekély jövedelem pedig a kötelezett tartozások s napi szükségletekre sem elegendő - a nagyobb építkezésekre pedig e szerény jövedelemből egy krajcár sem jut." VO. PRGY. Jkv. 1886. II. 12. p. 293.