Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Tanulmányok - BALÁZS GYÖRGY: Történeti források a vámosoroszi szárazmalomról

okt. 19. A kő faragó molnárok kő láb tsinálás 7 30 ápr. 3. egy bádog köpétzéért adtam 3 Az említett követel helyéről (helyesen Muzsaly), a Beregszászi hegy déli részén fekvő faluról írja Vályi A.: szőlő hegyei igen jó borokat teremnek, híres kő bányája is van . . ."

85 A kezdeti reményeket a jövedelmezőségre nézve a szárazmalom nem váltotta be: 1859-ben már bérbe adták, de bérlője VO. EkkGy Jkv. 1859. V. 1. „. . . Veisz Ábrahám mint az Egyház malmának árendássá az malmot vissza adná mert nem igen őrölnek benne, de az egyház vissza nem fogadja." A szárazmalommal, mint egyházi tulajdonú ingatlannal kapcsolatos ügyekbe mint felügyeleti hatóság, a felettes egyházi szervek betekintést nyerhettek: „Felülvizsgálási észrevételek a vámos-oroszi egyház 1848. jún. 3-tól 1858. január 21-ig terjedő számadásairól Általában a) Miért nincs a malom jövedelméről egy külön önálló számadás vezetve, melyből meg lehetne látni: mit vettek be gondnokok a malomból természetben, még pedig vonással ellenőrizve, mi áron adták azt el; még pedig ellennyugtákkal bizonyítva. Kelt Majtison május 18. 858." A segédgondnok észrevételeire küldött válaszból kiderül: a malom jövedelme az árát hozta be csupán eddig: „A V. oroszi Egyház 1848. jún. 3

,tM 1858. január 21'* terjedő számadására tett, s felvilágosításra visszaküldetett Felülvizsgálati észrevételekre az egyház közösség által tett nyilatkozatok. a. A malom jövedelméről külön ön álló számadás nem vezettetett: mert annak jövedelme az ára ki keresésére rendeltetett, s a rajta (olvashatatlan) A malmot költsön kész pénzen szerzettük - kamatjába szóigálatokat tett az egész egyház, mígnem (esetleg míg ez nem) tisztáztatott (bizonytalan olvasatú). Ez időbe pedig az egyház jövedelmét csak nem a' malom jövedelem lévén az egész számadás ezen áll. . . . rovás nem használnak, de a kezelő Gondnok mellett egy ellenőr mindég volt és van - most Szanyiszló András. - Ki erre felesketett. Nyugtákat, ellennyugtákat azért nem használtak, és azért, hogy a naplóban név szerént kivannak s kivóltak írva kiknek adatott egy véka, fél véka vagy negyed rész. b. A malom ára kifizetése után felmaradt s tőke pénznek nevezhető pénzeik nem egyéb volt, mint az egy vagy fél véka életnek ára, melyek bizony sokáig vesztegeltek ismét többet vevő egyéneknél summáztattak úgy ezen." VO. 1858. A csekély jövedelmet említik 1861-ben is, s más haszonvételi formát keresnek a meglévők (kocsma, malom, s a vásárvám) mellé: „1861. augusztus 16. napján Varga Sámuel gondnok közgyűlést tartott 's a gyűlés tartalma az Egyház felvirágozására volt célozva. Értesített gondnok úgy nyilatkozott, hogy Tktes Madarassi János úrral abba működött, hogy mivel az egyháznak oly csekély jövedelme van hogy azt a kölcség tökéletesen megemészti - talán jó volna a Regálét az egyház részére átvenni. - mivelhogy úgy is már következő 1862

lk év elsőjén el is telik a mostani kivétele. 'S ezen működést a közbirtokosság egy valóságos bele egygyezéssel el is vállalták és jóváhagyták." VO. KG Y Jkv. 1861. VIII. 26. Egy 1862-ből való feljegyzés szerint a malom ismét nagyobb javításra szorult (malom mester bére: a munkálkodás alatt kenyeret hogy adjunk, minden hétre egy fél véka búzát . . .). 1864-ben egyházkerületi felhívásra biztosítják az egyházi épületeket: „Tornyos Templomát 1500, ezerötszáz, egy szárazmalmát 200, két száz, molnár és szülész nő lakásául szolgáló házat 40, negyven . . . forintokra." Az 1796-ban kapott kocsmáltatással kapcsolatos feljegyzések is szerepelnek a számadásokban, illetve az egyházi jegyzőkönyvekben. 1862-ben említi először a „bor bírót", kinek feladataira is utal a következő bejegyzés: 3. szám „Az egyházi tanács Csicsery Mihály elválasztott bor bírót felszólította a Cantor (?) korcsmán elfogyott a bor és az azérti jövedelem beszámolására. Ezen szám adást az említett bor bíró az egyházi tanács előtt fel mutatta - de a szám adás elkészítése formája T. úr által hiányosnak találtatott - s ígértetett T. úr által, hogy mintát fog készíteni, s ezen minta szerint a jövő holnap elejivel a szám adás az egyházi tanács elé fogja terjeszteni. 1862. év febr. 9 . . . Csicsery Mihály borbíró VO. EGY. Jkv. 1862. II. 2. A malomhoz pedig az őrlés rendjére, a malommal kapcsolatos ügyek intézésére malombírót bíznak meg 1863-ban: l

só szám „Gondnok úr elé terjeszti hogy az egyház malmához szükségeltetik egy malom bíró, kéri az egyházi tanácsot egy malombíróról gondoskodni. Ezen hivatalra és ennek telyesítésére az egyházi tanács Kis Pál egyházi tanácsost bízza meg." VO. EGY. Jkv. 1863. II. 1. 1864-ből maradt fenn az első malomleltár: Leltár Az 1864

dik évi január 16

ikan Szanyiszló László elválasztott gondnoknak Szabó László volt gondnok a következő egyház javakat adta által A malomba találtatnak Két hordó (vagy kis hordó - bizonytalan olvasatú) két szuszék, egy hajtott véka, egy vámszedő bádog, két csákány egy kásakaparó kés Van az egyháznak még ezen kívül a melybe a belhivataloskodók fizetése szedetik, egy füles van as vékája, egy vasas félvékája, és egy vasas negyedrészese." VO. EGYÉB 1864. Ugyancsak 1864-ben kelt a következő szerződés, melyben molnárt fogadnak a szárazmalomba:

86 „Szerződés Melly szerint alant írottak mint V. oroszi Község egyházi és Községi elöljárói mai alól írt napon meg fogadtuk az egyház száraz malmába molnárnak jelenben Kis Namény községben lakos Péteri Józsefet a folyó 1864

ik évre molnárunknak nevezetesen a mint nállunk eddig is szokásban volt a malom keresetnek légyen az akár mi, annak egy harmada a molnárt ileti, továbbá a mi a malomnak a zsírját illeti, azt a molnár a malomban kerüllendő kővágásért tartozik betsületesen zsírral el látni, a malomban elő került apróbb igazításokat meg tsinálni,