Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Tanulmányok - BALÁZS GYÖRGY: Történeti források a vámosoroszi szárazmalomról

1848.: „Tekintetes All Ispány Úr! A mostan fel állított ujj Törvények értelmébe az Urbális telken lakó Jobbágyok fel szabadíttatta(k), akkik Esztendőnként Földes Úri Terheket Száz négy napot szolgáltak, hol jószággal, hogy gyalog, a' mellett sokan vágynak olyanok, kit a Mária Trézia Urbáliomába bé írva nintsenek, és azok is azon írt Terheket, Esztendőnként, vitték, tsak úgy Száz négy Napot, a' mellett, fonás, szövés, dézsma helyébe fojtonos hat Napi aratás, hosszú fuvar, Esztendőnként 12 Mértföldnyire, Kender nyövés, el törés, ezek mind a kézi két napi Szolgállathoz ragasztottak, ezen nagy terheket számos évek ólta, mind Néhai szüleink, utána mi ivadékai vittük és viseltük - Most már midőn a' Magyar hon oly Léptsőre jutott, akki azon Nagy Járom alól ki menteni szándékszott - és még is a Földes Uraságok azon eddigi Nagy teher viselést szolgáltatni ez után is kívánják, mind azoktól akkik nem Urbális Telken laknak, mit ha nem követünk, az a fenyegetés, hogy Szántó és Kaszálló Földeinket, akkiket nagy fáradságai költségei gazokból ki irtogattunk, meg trágyázgattunk, ha nem követjük az eddigi szolgállatot töllünk el venni akarják. Méltóztasson Te(kin)t(e)tes Ali Ispány Úr, bennünket aba Bőlts tanátsával meg nyugtatni, hogy a fent ír azon Teleket bíró Gazdák, akkik Urbálisoknak nevezve nints, tartoznak é azon edigi Nagy robotot földes Urainak szolgálni vagy nem, vagy eddigi bírandó földeket és Kaszállót el venni lehet é vagy nem, akkik nem foglár, hanem régi telkek melyet Contractusunkal és Helységünk régi, éltes emberekkel, ha szükség kívánná bé bizonyíthatunk. Mely fel jelentésünkre Bölts tanátsát várva vagyunk Vámos Oroszi, 14

d,k Május 1848 Tekintetes Ali Ispány Úr alázatos tisztelői a V. Oroszi Szóigállatot teendő Számos egyének úgy értve, hogy akár öt lóval, akár 4 ökörrel, két emberrel csak egy napba tudatott." A beadvány az alispán hátiratával visszaérkezve maradt fenn az egyházi iratanyagban: „A törvény világosan ki mondja hogy az úrbéri telkektől valamint az úrbért potlo szerződések alapján bírt telkektől az úrbéri tartozások megszüntetnek, természetesen következvén hogy azon telkektol mellyek nem úrbéri hanem majorsági tulajdonságúak a' majorsági földeket elszakítani a' földes Uraságnak hatalmába ál a törvény útján, mire nézve a' joga mind a földes úrnak, mind a' urb. jobbágyoknak fent hagyatott Kelt Károlyban május 15. 848 Gabányi János alisp." Még egy jövedelemszerzési formát próbálhat ki az egyházközség 1850-től, földesúri adományként a vásárvámot kapták meg: „Én ezennel az Oroszi N(emes) Eclésiának ajándékozom a Vásár vámot, mivel a' többi Földes Urak is mindig vánkorcskodnak (!?) ellene, hogy a Tolnai família bírta ezennel az Eclésiának úgy adom által hogy az Úr asztalára kényéről és boról gondolkozanak mikor pedig nékem tetzik izének és akkor el látom, és még egyebet is ajándékoznék ezt jó szível által engedem, úgy hogy örökösen holtunk után is az Eclésia birtokába Legyen Melyről adom ezen levelemet V. Oroszi 24

lk Július Tokaji László" Vegyük sorra, milyen jövedelemszerzési lehetőségei voltak a vámosoroszi református egyháznak az eddig vizsgált időszakban, melyeket kiadásai fedezésére fordíthatott: 1. természetbeni fizetések (naturálék), 2. perselypénzek, 3. kocsma jövedelme, 4. ingatlan bérbeadása. ///. A szárazmalomra vonatkozó történeti adatok (1846-1886) A vámosoroszi református egyház gondnoki számadáskönyvében a következő bejegyzés szerepel 1846-ban: „NB. Az Ekklésia maga számára vett egy száraz malmot 300 váltó F(orin)tokon kölcsönözvén az egész summát ebből rovatott le 28 ft mai napig." NAGY Gy. KISS K.-ra hivatkozva említi, hogy a malmot Csegöldről vásárolták.

80 KISS K. idézett munkájában nem tesz említést Csegöldről.

81 Az áttelepítés, még ilyen nagyobb épületek sem szokatlan e vidéken, egyházi épületeket, fatemplomokat, haranglábakat szállítottak egyik faluból a másikba,

82 s ismerünk egy 18. századi tervet, mely a Beregszászról Gátra áttelepített szárazmalmot ábrázolja.

83 Az említett 1846. évi gondnoki számadás részletesen felsorolja az egyház kiadásait a malom áttelepítésével, felállításával, kisebb-nagyobb kiegészítésekkel, vásárlásokkal kapcsolatosan: VO.GSZK. 1846. „Számot adván 1845

k évről Ns Pelei András Egyház gondnoka folytatólag az 1846

k évben kiadásait következőleg mutatja föl Rf kr A' száraz malom megnézése-vétele-elbontása alkalmas mesteremberek a' mesteremberek véka búza fél font só hozzá Malom fedéshez fenyődeszka vas szegekért hozzá Két sing vas és atzél Egy kis hordó Ekklésia számára Ismét vasért és vas szegekért A mesterembern egy kenyeret A kovátsnak munkájáért A malom ház talp hozásakor A kovátsnak malombani munkáért Malomház tsatornacsinálás és templombéli szék igazítása Molnár fogadáskor Malom fedés A' malom megfordulásakor A' malom készítő Molnárok Béreik alku szerint ígért pálinka faggyú a malomhoz 2 3 28 3 1 1 2 1 l 25 4 25 36 15 40 6 10 40 18 51 45 36 30 30 12