Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)
Tanulmányok - BALÁZS GYÖRGY: Történeti források a vámosoroszi szárazmalomról
Helység benn lévő az Ekklésiának a Korcsmáitatást addig a meddig nekünk tettszeni fog meg engedtük, hogy az abból jövő haszonból magát boldogíthassa. Mellyről is adjuk ezen megengedő levelünket kezünk alá írásával megerősítvén. V. Oroszi 26 a X bris 797 Ilosvay Julianna Néhai Domahidy Miklós Uram Eözvegye Ilosvay Néhai Tholnay László Uram Eözvegye" A következő évből az eklézsiának a főkurátorhoz írott leveléből megtudjuk a kocsma használatának módját is: „Tekéntetes Feő Curator Urunk! ... az Ekklésiánknak el kerülhetetlen szükségire nézve a Bor árulást a Tttes bent lakó Földes Uraságok engedelméből fel alítottuk anyiban hogy minden Ember tartozik aban segicségül lenni és sorban árulni az italt és minden Eklésia tagjai közötünk arra is köteleztek magokat, minden kénszerítés nélkül, hogy . . . azon Eklésia Korcsmájához nagyobb jusunkat tartjuk, és más Korcsmában magunk szabadsága szerént nem fogunk italért menni. Ez ugyan kinek kinek Szabad akaratjára hagyaték. 1798." A főkurátor, mint felettes hatóság, helyénvalónak tartja ezt az elhatározást, mint ez a válaszból is kiderül: „Feő Curator válassza: A Vámos oroszi Eklésia csak egy földes Urtul is vészen is engedelmet a bor áruitatásra abban más senki nem ellenkezhetik, ha az magok közt fel tett szándékot czélyoknak el érésére meg állyák arrul senki sem tehet mert minden ember szabad a maga tettszésével másnak sértődése nélkül, arra pedig senki senkit nem kötelezhet, hogy ennek vagy amannak korcsmájárul akarattya ellen hozasson italt mert annak büntetése szégyen is. Sőt az Urbanis nem ellenkező vélekedések vannak. 1798." Erről az időszakról való VÁLYI A. leírása: „Oroszi Vámos Oroszi Magyar Falu Szatmár Várm. földes urai több Uraságok, lakosai leg inkább reformátusok, fekszik Jánkhoz közel, mellynek filiája, Csaholcznak, Darmának, és Fülesdnek is szomszédságokban, határja két nyomásbéli búzát, zabot, és tengerit terem, erdeje vagyon, piatza Szatmáron két mérföldnyire." 72 A 18-19. század fordulójára, a 19. század első felére megszaporodnak az írásos források. Az ún. „diólevelekből", melyek a lelkész és a tanító (prédikátor és mester vagy rector) fizetségét rögzíti, következtethetünk a falu gazdálkodására, határhasználatára is. 73 „Anno 1801. Az Vámos Oroszi Rfta Ekklésiában a' Prédikátor neve Harsányi Sámuel Búza fizetése köböl 40 Széna egész szekérrel 20 Fa szekérrel 40 Három fordulóra vagyon hat köböl alá való föld, mely földeket az Ekklésia Szokott szántani 6 A'Stolából bé vehet Rft 5 Die 26 a Julii V. Oroszi Harsányi Sámuel Prédikátor Bonta Mihály curator" A tanító fizetésére is van adatunk 1801-ből: 74 „Anno 1801. A' Vámos Oroszi Rfta Ekklésiában a' Rector Szilágyi János Búza fizetése köböl 13 Fa szekérrel 40 Három fordulóra van két vékás föld az Ekklésia szántya 7 Fiúi Tanítványai vágynak 26 . . . . A' Didactrumból bé vehet v. for 26 Die 26 a Julii V. Oroszi Szilágyi János Barta Mihály curator Vessük össze az 1801. évi adatokat az 1809. évi egyházmegyei összeírás adataival! Utóbbiból a határhasználat módjai mellett a társadalmi rétegződés is előtűnik: „1809 dik Esztendőben A' V. Oroszi Rformata Ekklésiában a belső Személylyek esztendőnként való fizetésének Conscriptiója 1. Minden gazda akár egész akár fél teleken lakik, és el vethet egy vagy több köböl búzát, ad az Ekklésia vékájával, a Prédikátornak egy köböl tiszta, rostált búzát; az Oskola Mesternek is egy vékát, ha egy köblöt nem vethet, a Prédikátornak fizet két vákát, az Okola Mesternek egyet, a sellérek adnak az Oskola Mesternek ket vékát. Úgy a feleséges tselédek és Pásztorok is annyit, ide tartoznak az ujj magyarok is, ha meg mesterségek vagyon, ezek is fizetnek egy vékát az Oskola Mesternek. A guzsalyas asszonyok adnak öt sing vásznat a Prédikátornak. 2. Szénát fél szekérrel fizetnek a Prédikátornak, a kik egy köböl búzát fizetnek vagy adnak. 3. Minden gazda, a kinek járó marhája van, ad két szekér fát, egyet a Prédikátornak, mást az O Mesternek, erejéhez képest. 4. Vágynak a Prédikátornak földjei úgy mint a) Kender földje két vékás, szomszédja nap kelet felöl T. Domahidi Gábor Úr Taxassa, Simon József, nap nyugot felől Török Jósef. b) Van a Csahóltz felé való fordulón, 1. öt vékás, szomszédja nap kelet felől Simon József nap nyugot felől Zámolyi Jósef. 2. A Vadas kertben, van egy szélbe három darab öt vékás szomszédja délről Török Jósef, Észak felől Szanyiszló Miklós. c) A Szekeres fele való fordulón van két föld 1. Egyik ha ki volna irtva tenne egy köbölt. Szomszédja nap kelet felöl Horváth László Délről Füsüs Mihály 2. A másik három vékás szomsz. Észak Kiss András d) S Fülesd fele való fordulón vagyon egy szélbe hat
