Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)
Tanulmányok - BALÁZS GYÖRGY: Történeti források a vámosoroszi szárazmalomról
1567. ,,. . . azok a molnárok, a kiknek a többi jobbágyok között telkük van, ezután adót fizessenek, a kiknek pedig nincsen, csupán a malom után ne fizessenek . . ." „. . . Továbbá azokat a malmokat is, a melyekben az urak és a nemesek a maguk molnáraikat tartják - valamint a vízi- és hajómalmokat, mivel a jég gyakran összetöri azokat, ne adóztassák". 21 1593. „. . . azokat a molnárokat is, a kiknek a folyóvizeken saját jobbágymalmuk van, . . . adózásra kell szorítani, ... a molnárok a jobbágyok módjára . . . adózzanak. 22 1613. De a földesurak saját malmait, az ország közönséges népeihez képest, meg ne taksálják." 23 A malomjoggal rendelkező földesúr nem kényszeríthette jobbágyait saját malma használatára 24 (ún. kényszerőrlés), de ha ott őröltettek, a földesúri utat ingyen használhatták. 25 A malmok lehettek közösségek, intézmények s egyének tulajdonában. A malmokat vagy az említett közösségek, (falvak, mezővárosok, királyi városok) intézmények, (egyházak, felekezetek, társulások) egyének (birtokosok, nemesek) működtették, s vámot szedtek az őrletőktől, vagy bérbe adták, s egy öszszegben kapták meg a használati díjat néhány évre. 26 A 18. század végétől, II. József türelmi rendeletétől (1781), 27 majd azt követően II. Lipót 1790. évi decretumától (26. cikkely; „A vallás ügyéről") 28 kaptak a református egyházak jogot arra, hogy a helyi földesúrtól telket kapván, azon templomot, tornyot, egyéb ingatlanokat (iskola, kocsma, malom stb.) építhessenek, s azokat különféle bevételi forrásokból 29 fenntarthassák, másrészt az egyházi alkalmazottakat („belső személyeket"), vagyis a lelkészt, tanítót díjazhassák. 30 Templomokat tornyokkal vagy azok nélkül, lelkészlakásokat és iskolákat . . . felállítani vagy helyreállítani. . . . továbbá, hogy a vallásgyakorlat fönntartására szükséges szám megvan: a földesúr kötelezve leend az egyház, lelkész és iskola számára belső vagy gyöptelket adni. 31 Nem jelenti ez azt, hogy a református egyházaknak korábban ne lettek volna javaik, jövedelemforrásaik, 32 (1. II. Mátyás 1608. évi decretumát 33 , illetve III. Ferdinánd 1647. évi decretumát 34 ), de az ellenreformáció századai során többnyire elvesztették azokat. 35 A Felső-Tisza-vidékén a református egyházak épületei - a katolikusoktól foglalt, „reformált" templomokat kivéve - általában a 18. században, illetve a 18-19. század fordulóján épültek. 36 A földesúri adományként szerzett haszonvételi formák széles skáláját idézhetjük a református egyházak javainak 1808-1809. évi összeírásából: „A Hermánszegi Ref. Ekklésiának Javai: Templomnak való hejet adta Ms. Gróf Szalay Barkotzi János eő Nagysága; a melybe a' hol a' Templom fekszik és a' meddig a' kerítése kihat, belé menne fél véka föld." 37 „A Gatsályi Reformata Ekklésia Javainak Laistroma. . . . VII. Vagyon Kortsma háza is kőből az Ekklézsiának, mely az Ekklézsia pénzén és az Ekklézsia n(eme)s és paraszt tagjainak ingyen az az, Ekklésia sorba tett fáradságán épült A° 1807. Ezt az Ekklésiának van jussa Arendába kiadni, és az Arendát is az Ekklésia költi el szent végre, Ekklésiai szükségre. Ollyan régi ususába van ennek az itt lévő Ref. Ekklésia, hogy tsak a mostan élőknak tudása szerént is már harmadik kortsma háza van ott az Ekklésiának, és nem régen holtak meg nállunk ollyan emberek, a' kik tudták hogy a' Tatár futáskor is, az az 1717= k Esztendőbe az Ekklésia kortsmája volt ott. 38 Angyalos: „Rector részén lévő Telek T. Domahidi Sigmond Úr ajándéka, ajándékoztatott 1792. Eszt(endő)be a nagyságába belé megyén mint egy két véka búza." 39 Császló: „Mindenféle Vásár vám, mely e gye gy árostól 2 garasig terjedhet ki, a Prédikátoré". 40 ököritó: „Vagyon az Ekklésiának egy száraz malma, mellynek helye Te(kin)t(e)tes Bujy Jékey Famíliától zálogosíttatott." 41 Kocsord: „Vagyon két száraz malma az Ekklésiának, az egyik épült 1770 dik Eszt(endő)ben, az Ekklésia költségén, a másik pedig későbben, de mindig a Rfte Eklésia bírta, ezeket a malmokat az Eklésia maga használja, ki vévén a' Szombati vámot, melly mind a kettőbül a Recto ré." 42 Császló: „Ezen specif icált (ti. szántó) földeket rész szerént közönséges gazból irtogatta az Ekklésia, némely részit pedig Emberek emlékezetitől fogva bírja, és közönséges hasznára fordítja . . ." 43 Nagy Ar: „Egy száraz malom molnár házzal edjütt . . . Minden kissebb nagyobb Compossessornak engedelmekből az Ekklésia költségén építtetett anno 1798. " 44 Szaimárcseke: „Az Ekklésia közönséges hasznára vagyon egy erdőből gazból ki irtott kaszálló a' Felső mezőn,. . ." 45 Harangláb: „Van a Csaroda vizén egy Halászó vész mely készült 1808 dik esztendőben December 20 dlk s 21 dik napjain ezt is a Prédikátor bírja." 46 Salánk: „Az Ekklézsia Kortsma-Háza (:mellyben az Orosz Ekklézsia harmados:) . . . Ebben a'szabad Angáriánn, úgymint Szent Mihály naptól fogva ujj Esztendőig, az orosz; : ujj Esztendőtől fogva, pedig Szent György napig, a' Reformata Ekklézsia számára Bort szoktak árulni." 47 Panyola: „A Panyolai Reformata Ekklésiának javai: 5 ször Egy Vízi Malma." 48 Szamosszeg: „Az Ekklésia ládáján kívül találtatnak l ször Egy vízi Malom, melly áll a' Szamos vizén 2 szor Egy száraz Malma . . ," 49 Kis Varsány: „Vagyon az Ekklésiának egy száraz Malma a' Parochiális Telek végén mellyet épített 1782 dik esztendőben) a' Parochiális földből szakasztván ki, - Az Ekklésiának minden jövedelme ebből áll. Mostanában van kész pénze, mellyet ezen Malomból szokott venni 200 Nro két száz Rhenes forintja." 50 A református javak 19. század eleji összeírásából kitűnik, hogy az egyházak önnön fenntartásukra a királyi kisebb haszonvételek közül a korcsmáitatás, a vásárvám szedésének jogát, s különösen a malom tartás jogát szerezték meg. A haszonvételek jövedelmezőségéhez fűzött remények nem mindenütt váltak be. A református egyházak javainak összeírásából kiderül az is, hogy a Felső-Tisza-vidéki egyházak számára a malomtartás jelentette a legbiztosabb jövedelemforrást, egész a gőzmalmok megjelenéséig. A Felső-Tisza-vidék malmairól rendelkezésünkre álló szórványos levéltári adatokból nem rajzolható általános, összefüggő kép a 19. századot megelőző időszakban a malmok elterjedettségéről, a malomtípusok arányáról. Minden bizonnyal a legrégibb adat területünkről III. Béla király 1181. évi oklevele, melyben a Kulchey ispán által a Szamosnál alapított monostor birtokait a határokkal és a szolgáló népekkel együtt felsorolják: „. . . In predio Tur sunt duo custodes sil varum, quod hec nomina sunt ... et alii qui faciunt, quid eis percepitur et unum molendinum cum molendinario nomine Eleus." 51 BALOGH I. közöl egy adatot a 13. századból