Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)
Tanulmányok - PÁLL ISTVÁN: Tüzelőberendezések a Sóstói Múzeumfaluban
13. kép. A rétközi ház szobai kemencéje Fotó: Hegedűs Árpád) 14. kép. A nyíri mezőségi lakóház kemencéje bontás közben (Fotó: Páll István) tirpák házakban „kutka" (katlan) szokott állni, 2S azonban itt hiányzott, ezért nem is rekonstruáltuk. A kisebbik szobában vasplatos rakott spór állt, de azt a bontás idejére már teatűzhellyel cserélték fel. Az áttelepítés során a szobába az ott talált kemencét építettük vissza, míg a kisebbik szobában a korábban ott állt rakott sport rekonstruáltuk. A nyíri Mezőség népi építészetét egy Tiszadob, Bocskai u. 40. sz. alatti portáról áttelepített lakóház és gazdasági épületei képviselik. A múlt század második felében épült ház tüzelőberendezései - idős, egyedülálló lakója jóvoltából - megmaradtak, így a múzeumfaluban eredeti formájukban s nem rekonstrukcióban láthatók. 15. kép. A nyíri mezőségi lakóház szobai tüzelőberendezései bontás előtt (Fotó: Páll István) 16. kép. A nyíri mezőségi lakóház konyhai tüzelőberendezései (Fotó: Hegedűs Árpád) A szoba fő tüzelőberendezését egy vesszővázas, sártapasztású, kívülfűtős kemence képviseli. Ajtó felőli padkáján vasplatos, sütővel (blóderral) ellátott, vályogból készült takaréktűzhelyet találtunk a bontás során. (15. kép.) Ennek füstje külön bádogcsövön keresztül került a konyhába, a fal mellett álló tágas „mászókéménybe". A fal- és födémvizsgálatok valamikori szabad kéménynek semmilyen nyomát nem mutatták, így feltételeztük, hogy eredetileg is ezt a füstelvezetőt építették meg. A szobai tüzelőberendezések ilyen formában való megjelenése BARABÁS Jenő szerint az 1880-1910 közötti évtizedekre esik, 2y s igen változatos, keverék formák létrejöttét eredményezheti. A szobai takaréktűzhely a téli főzést oldotta meg, s fűtési célokra is szolgált - a kemence szerepének egyre hátrább szorulásával fordított arányban. A konyha tüzelőberendezései közül a katlan a kemence szája elé került, mintegy beszorítva, a mászókémény és a hátsó fal mellé épült rakott spór közé. Kerek öblébe a kemence fűtése során a tüzes pernyét húzták ki, egyéb alkalmakkor üstöt állíthattak bele. A vasplatos, sütővel készült rakott spór a nyári hónapokban szolgált sütésre és főzésre. (Utóbb a tűzhely fűtőnyílását betapasztották, így helyezve azt használaton kívülre.)
