Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 5. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

Tanulmányok - ILON GÁBOR-SABJÁN TIBOR: 15. századi cserépkályhák Külsővatról

keresztül az egyik legnépszerűbb típust alkották, a legtöbb ásatásból ismerjük példányaikat. Párta A liliomos tetejű pártáink közvetlen analógiája Csepelyről került elő. A töredékeiben lévő csempe formája megegyezik a külsővatiéval, de felületén az ismert beszurkált díszítés látható.

17 Mérműves szájú, tál alakú csempék A négykaréjos száj résszel ellátott csempe közvetlen analógiája Csepelyrői és Nagyvázsonybói került elő.

38 A kis lapocskák mintázatában csak apróbb eltérések vannak. Hasonló csempéket találtak még Sarvalyon, Kere/c/ben, Sümegen és Óhídon is.

19 Sarokcsempék A nagy rozettás saroklap analógiáit Sümegről és CsabrendekxőX ismerjük.

40 A sümegi példány jóval durvább megmunkálású, motívumai nem állnak ki az alaplapból, hanem belemélyednek, redukált égetésű, mintázata pedig a rozettán keresztül lett elvágva. Ugyancsak a rozettán keresztül zárul a csabrendeki saroklap töredéke is. A kis rozettás saroklap közeli analógiája került elő a nagyvázsonyi ásatásokból.

41 A mintázaton belül a kis rozetta és a makkok nagyon hasonlóak, de az egész kompozíció más megoldású. Más szerkesztésű a vasvári anyag kis rozettás sarokcsempéje is.

42 A saroklap finomabb kidolgozású, mint külsővati rokonai. Domborműves előlapú csempék A domborműves csempék egyik leggyakoribb motívuma a lépő oroszlán. A külsővati anyagban is két egymáshoz igen közel álló - variánsa került elő. Sajnos a különböző ásatások során talált töredékek alapján sokszor nem lehet megállapítani, hogy melyik variációhoz kapcsolhatók. A Il-es típushoz hasonló töredékek kerültek elő a nagyvázsonyi vár területéről.

41 Ezeknek a csempéknek is farkasfogas keretelése volt. Ehhez a típushoz kapcsolható a szombathelyi és a zalaegerszegi oroszlános csempe is, elsősorban az oroszlánok fogazata alapján.

44 Keretelésük azonban egyszerűbb és keskenyebb. A Il-es típus fogas oroszlánja fordult elő a vasvári ásatás anyagában is.

45 A sümegi vár területéről kétfajta - sárga és szürke színű - oroszlános csempe is előkerült.

4(1 Amennyire a töredékek képeiről meg lehet állapítani, a két csempe nem ugyanarról a negatívról készült: az oroszlánok szőrzete és a csempék keretelése más. A szürke sümegi darab kidolgozása rusztikusabb, mint a külsővatiaké.

47 Ebbe a körbe tartozó oroszlános csempék kerültek elő még Veszprémből és Csepelyxői is.

48 A csepelyi ásatás másik két oroszlános csempéje már nem az általunk vizsgált kályhák csoportjába tartozik.

w Oroszlános csempét találtak a közeli Pápócon is, amelynek képét sajnos nem ismerjük.

5

" A jobbra haladó Szt. György-ös csempéknek a külsővati anyagban két változata fordult elő. Az I. típus igen szoros analógiái kerültek elő Csabrendekxől és Nagyvázsonyból.

91 Lehetséges, hogy ezek a csempék ugyanarról a negatívról készültek. Durvább kidolgozású, redukált égetésű változatuk a sümegi ásatásból ismert.

52 A Il-es típusú, jobbra haladó Szt. György-ös csempe igen szoros analógiáját ismerjük Csepelyxől és Nagyvázso/ryból.

51 A vázsonyi csempe esetében nem kizárt, hogy ugyanarról a negatívról készült másolatról van szó. A balra haladó Szt. György-ös csempe majdnem mindenben megegyező, de redukált égetésű változatát Sümegen találták meg.

54 A Szombathely-vasvári ásatásból három analóg Szt. György-ös csempe képét ismerjük.

55 A Szt. György-ös félcsempék virágmotívumai különböznek a külsővatiaktól,

56 míg a második típus keretelése más.

57 A harmadik csempe motívuma szoros kapcsolatban van a külsővati anyaggal, de keretelése keskenyebb.

58 A Hunyadi Mátyás címerével ellátott csempék egyik hasonmása a Magyar Nemzeti Múzeum anyagából ismert.

51

' A csempe címere igen hasonló, de keretelése más. A nagyvázsonyi vár ásatásából is előkerült egy apró töredék, amely a címeres csempe sarkához tartozott/

1

" A farkasfogas keretelés torzulásaiból arra következtetünk, hogy a csempék ugyanarról a negatívról készültek. A sarvalyi ásatásokból is előkerült egy címeres csempe töredéke, melyet ebbe a körbe tartozónak ítélhetünk meg.

61 A címerpajzs melletti virágmotívum azonban más. A külsővati anyag egyedi csempéiről már elmondtuk, hogy eredetileg nem tartozhattak a műhely termékei közé, de szert téve rájuk, időnként alkalmazták őket. A balra tartó Szt. György-ös csempe egy töredéke Nagyvázsonyból ismert.

62 A töredék ugyanarról a negatívról készült, mint a külsővati darab. A címert tartó angyalos csempe még két lelőhelyről ismert. A redukált égetésű sümegi töredék hasonló, de keretelése több ponton eltér az általunk talált példányétól.

63 A vasvári angyalos csempék kidolgozása durvább, rusztikusabb.

64 Áttekintve a különböző lelőhelyekről előkerült analóg csempéket lehetőségünk nyílik rá, hogy az egyes csoportok között kapcsolatokat tárjunk fel. Szembeötlő, hogy a csoporton belül vannak csempefajták, melyek gyakrabban és szélesebb területen fordulnak elő. Ilyenek a domborműves csempék oroszlános és Szt. György-ös változatai. Ebben természetesen közrejátszik az is, hogy ezeknek a csempéknek könnyebben azonosíthatók a töredékeik, mint például a tál alakú csempéknek. A csoporton belül több állandó típus létezik, amelynek leginkább a variánsai bukkannak fel, de néha azonos sablonról készült példányokat is találunk. Sokkal nagyobb változatosságot tapasztalhatunk a sarokcsempékkel kapcsolatban. Még olyan leletek esetében is, ahol az egyes csempék szoros kapcsolatot mutatnak, a saroklapok díszítése mindig más. Oromcsempéket csak a külsővati, vasvári, csepelyi és nagyvázsonyi anyagból ismerünk. Ezen belül a vasvári, csepelyi és a nagyvázsonyi csempék egészen szoros kapcsolatban vannak egymással, böködött díszítményeiken keresztül. A csepelyi és nagyvázsonyi mérműves tálak lapocskáin még a bevágott motívumok is teljesen megegyeznek. A külsővati csempék vasvári, csepelyi és sümegi párhuzamaikon túl a nagyvázsonyi anyaghoz állnak a legközelebb. Azonos negatívról készült a címeres, az oroszlá-