Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
Tanulmányok - KURUCZ ENIKŐ: Anyag, szerkezet és technika Konyár népi építészetében
Ugyanezt teszik az ajtó két oldalánál és ezek lesznek az ajtófélfák. A gerendához fészkelt csapolással illesztik a deszkákat egymás fölé rakva, nem ritka a zsilipéit megoldás sem. A falakat vagy átlósan vagy V-alakban a deszkához szögezett léccel, illetve rúdfákkal erősítik meg. Olyannyira kedveltté vált ez a technika, hogy már nemcsak disznóólak épültek így, hanem egész hosszú épületek, amikben disznó-, tyúkól és kamra is van. A baromfiólak technikája, mérete, elrendezése igen változatos. Találunk közöttük sövényfonásosakat és a deszkásólakhoz csatlakozó, velük azonos technikájúakat is. Ma már egyre inkább masszív, főként vályogfalúak, de tetőszerkezetük igen kezdetleges. A galambdúcokat középen vagy a két végükön vastag gerendával támasztják alá, deszkából lombfűrésszel házilag készítik. A többi melléképület a lakóházhoz hasonló anyagból és technikával készül. A teljesebb építészeti kép kialakításához az épületeken kívül a kerítések anyagát és építési technikájt is megvizsgáljuk. Az emlékezetben már csak a falazattal azonos technikával készült kerítések élnek. Legrégebbi a nádkerítés. A telekhatáron kb. 30 cm mély árkot ástak és ebbe állították be a nádat. Ezt egy méterenként ugyancsak a földbe állított karókkal erősítették egymáshoz. A nádat nádkorcokkal rögzítették egymáshoz és a karókhoz. 25 A másik igen kedvelt forma a sövénykerítés. Készítése megegyezik a sövényfal építésének technikájával. 1X2 méteres táblákat fontak és ezeket az egymástól 2 méterre álló karókhoz rögzítették. A kötözéshez leginkább fűzfaveszszőt használtak. Ma már mindkét forma csak az emlékezetben él. E század elején terjedtek el a fából készült kerítések. Konyáron két fajtáját ismerik, a deszka-, és léckerítéseket. A kettőt gyakran kombinálják egymással. Nem egy helyen a ház előtt léckerítés van, a nagykapu is ugyanezzel az eljárással készült, míg a kiskapu és a nagykapu utáni kerítésrész deszkás. Készítésük technikája a következő : A deszkakerítés legegyszerűbb formája amikor egymástól 1 1 /2—2 m távolságra négyszögletes oszlopokat ásnak a telekhatárra. Ezekhez XT 3-a û c 1 0 t * 3 4 Stn 13. kép. Gazdasági épület: disznóól+kamra -f tehénistálló + nyári konyha (Templom u. 5.)
