Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
Tanulmányok - KURUCZ ENIKŐ: Anyag, szerkezet és technika Konyár népi építészetében
0 1 Z 3 ^ 5 M 11. kép. Lakóházak udvari homlokzatai: Csillagváros 31. és Felszabadulás u. 61. megjelenésén, díszítettségén mutatkoznak meg leginkább. Főként a tornácok kiképzésén vannak erőteljes különbségek. Legegyszerűbb változata a sima fal vagy vályogoszloppal alátámasztott féleresz. Ezeknek nincsen semmilyen mesterségesen kiképzett padozatuk. Ennél fejlettebb változat amikor a tornác alját megemelik, padlózata döngölt föld lesz; a tornácoszlopokat díszítik a fa faragásával, esetleg tapasztassál. Szalmával és sárral megvastagítják, körültekerik az oszlopokat. Tetejükön dór és ion oszlopfejeket utánzó csavarvonal és virágornamentika díszítéssel találkozunk. Néhány esetben a tornácoszlopok közé mellvédet építenek, és ezt, valamint az oszlopok felső háromszögét lombfűrésszel készült lyukacsos fa-minta díszíti. A falu egyetlen korai, vályogból épült melivédes tornáca egy 60 holdas nagygazdáé. A faanyagok felhasználásánál kell kitérnünk a nyílászárókra. A padlásajtók valamint a melléképületek ajtaja sima fenyődeszkából készült, házilag. A deszkákat függőlegesen egymás mellé állították és keresztpántok segítségével összeszegelték, kezdetben fa-, később vasszögek felhasználásával. Az ablakok túlnyomórészt fenyődeszkából készültek. Vannak, akik otthon házilag csinálták meg. A tehetősebbek vagy áccsal, vagy asztalossal végeztették ezt a munkát. Szinte minden házon eredetileg szimpla üvegezésű belül spalettás, kétszárnyú ablak volt. A spaletta teljesen díszítetlen fenyőfából készült és a kerettel egyszínűre festik, (fehérre, zöldre, barnára). Néhány esetben kívül hosszanti vagy kereszt irányú vasrácsozat van a keretbe beépítve. A bejárati ajtók valamivel nagyobb változatosságot mutatnak. Ezeket módosabb családoknál nemcsak fenyőfából, hanem tölgyből is készítették. Ez már nemegyszer asztalosmunka. Faragás nincs rajtuk, de több esetben előfordul, hogy a több irányban futó keresztpántokat cigányszögekkel erősítik fel. A zár egyszerű kovácsoltvas vagy fából készült rigli. Az egyetlen díszesebb öntöttvas zár az intézői lakásból került mai helyére. 24 A lakás szellőztetése a bejárati ajtón át történt, ezért erre védőajtót, verőceajtót szereltek, ami a léckerítéssel azonos technikával készült. A fatelepek megnyílásával egyre gyakoribbá váltak a deszkásólak, melyek ma is szép számmal állnak a faluban. Az elsőket még oláh kereskedőktől vásárolták, később maguk is készítették. Először a talajt elegyengették, majd az ól méretének megfelelően a négy sarkára erős gerendákat vertek a földbe.
