Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Tanulmányok - PÁLL ISTVÁN: Szabolcs megye építést szabályozó rendeletei a 19. században

engedve, de az ablaknak földszinétől 2 méter magasságban kell lennie s 0.30 méter átmérőjénél nagyobbak nem lehetnek. 24. §. Peczegödörrel ellátott árnyékszéknek minden udvarban lennie kell. Ezek általában elkülönitve, félreeső helyen építendők, s úgy ezen, valamint azon esetben is, ha csak az épületben alkalmaztatnak, az emésztő gödröknek a főfalaktól, vala­mint a szomszédos telek határvonalától legalább 2 méter távolságban kell lenniök, s égetett téglából, lehetőleg hidraulikus czementtel az ahoz vezető csatornának pedig okvetlenül vízhatlan anyaggal kell készittetniök. Az árnyékszékek tégla falazata a szomszéd felől leg­alább 30 cmt. vastagságú legyen. Ha azonban az árnyékszékek földbeásott emésztő gö­dörrel birnak, azok az utczával ellenkező oldalon s leg­alább 5 méter távolságban készítendők. 25. §. A szemét-gödrök és trágya-lerakodó helyek az utczáról a lakházaktól lehetőleg legtávolabb helyezendők el, s ezek, valamint az árnyékszékek és emésztő-gödrök a használatban levő kutaktól legalább 8 méter távolságban legyenek, A trágya-lé az ólakból az utczára ki nem bo­csátható. Ha az udvar lejtősségénél fogva a trágya-dombból ki­szivárgó nedvesség lefolyása a kut felé irányul, a kut fertőzésének megóvása végett a nedvesség lefolyása közbe eső árkolással másfelé irányítandó. Minden tulajdonos köteles a meglevő házi-kutját 0.80 méter magas kávával ellátni. Az uj kutak pedig ugy épí­tendők, hogy az egész kut-szerkezet a szomszéd telek ha­tárvonalától és az utcza szélétől legalább 3 méterre legyen. 26. §. Amennyiben a község ez irányban saját hatáskörében nem intézkednék, minden háztulajdonos köteles háza előtt a telek egész hosszának megfelelőleg egy méter szélességben s 0.20 méter korona magasságban lehetőleg szilárd anyagból gyalogjárót készíteni. Az utczai gyalog-átjárókat elkészíteni és jókarban fenn­tartani pedig a község köteles. 27. §. A beépített telket a kapcsolatos kertrészlettel együtt minden tulajdonos köteles mesgyéje egyik oldalán (ké­mény-oldalon) bekeríteni s a kerítést jókarban fenntartani. 28. §. Az utcza mentén épült górék alját sertésólakul felhasz­nálni tilos, úgyszintén tilos trágyagödömek, vagy uj ólaknak az utcza mentén való felállítása is. Földalatti helyiségeket (kunyhókat, putrikat) lakás czéljából épiteni a legszigorúbban tiltatik. Az ily meglevő helyiségek 2 éven tul lakásul nem hasz­nálhatók. V. RÉSZ. Az építkezés befejezte után követendő rendszabályok. 38. §. Az építkezés teljes befejezte után tartozik az épittető a községi elöljáróságnak, ha a felülvizsgálatot a főszolga­bíró a kiadott határozatban magának fenn nem tartotta, ezen körülményt bejelenteni, amikor az 5. §-ban meg­jelölt küldöttség arról, hogy az építkező teljesen a kiadott engedély korlátai között hajtott végre — meggyőződni tartozik. A felülvizsgálat a bejelentéstől számított 8 nap alatt okvetlenül megtartandó. Újonnan épült házakban azon ideig, mig a felülvizsgálat meg nem tartatott, beköltözni tilos s ezen esetekben a hatósági orvos szakvéleménye is mindig kikérendő. VI. RÉSZ. A kihágásokról és azok büntetéséről. 39. §. Az ezen építkezési szabályrendelet ellen vétők kihágást követnek el s amennyiben cselekményük, vagy mulasz­tások súlyosabb beszámítás alá eső s a büntető bíróság illetékességéhez tartozó vétséget vagy büntettet nem ké­pez, a községi szegény-alap javára 5 frttól 50 frtig terjed­hető pénzbüntetéssel, a pénzbüntetés behajthatatlansága esetén megfelelő elzárással büntettetnek. VII. RÉSZ. A jelen szabályrendelet hatálya. 41. §. A jelen szabályrendelet hatálya a vármegye közönségein kivül, miután Nyíregyháza rend. tan. város épitkezési szabályrendelete csak a város belterületén foganatosított építkezésekre vonatkozik, a Nyíregyháza rend. tan. város külterületén eszközlendő építkezésekre is kiterjed s az épitkezési engedély kiadására I. fokban a városi tanács, II. fokban a vármegye alispánja, eltérő határozatok esetén, III. fokban a közigazgatási bizottság illetékes. Kelt Szabolcs vármegye közönségének Nyíregyházán, 1896. október hó 16-án folytatva tartott rendes közgyű­léséből."

Next

/
Thumbnails
Contents