Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Tanulmányok - PÁLL ISTVÁN: Szabolcs megye építést szabályozó rendeletei a 19. században

alaprajza, továbbá a metszetek és homlok-rajzok 1:100 léptékben rajzolandók s a helyiségek méretei, valamint a falvastagságok mérjelzendők. Csak egy szoba, konyha és kamarából álló építkezés, vagy kisebb melléképületek és átalakítások tervek csatolása nélkül csak Írásban, vagy szóbelileg az építkezés ismertetésével — t. i. a helyiségek méreteinek, az építéshez használni kivánt anyagok, valamint a tető héjazatának minőségének ismertetésével és a szomszédok az elöljáróságnak csak bejelentendők. 7. §. A nagyobb épitkezések iránti engedélyért beadott kérvényben és ahoz csatolt tervben megjelölt helyi viszonyok megállapítására, vagy a 6. §-ban megjelölt kisebb méretű épitkezések ellen akár a szomszédok részéről, akár pedig köz- vagy tűzrendészeti szempontból beadott vagy emelt észrevételek és kifogások tárgyalása czéljából a járási főszolgabiró egy küldöttséggel, mely a községi főbiró és jegyző, valamint egy tanácsbeliből áll — az engedély kiadása előtt a helyszínén az építtető, vagy meghatalmazottja és az építést vezető közbenjöttével vizsgálatot tart, mely vizsgálathoz a közvetlen szomszédok vagy azok képviselői azon világos megjegyzéssel hivandók meg, hogy a tárgyalásról való elmaradásuk az építkezésbe való beleegyezésnek fog tekintetni s későbbi kifogásaik figyelembe vehetők nem lesznek. 8. §. Ha a szomszédok az építkezés ellen kifogást tennének, ezen kifogások a tárgyaló hatóság, illetve a kiküldött bizottság által, a mennyire lehet, barátságos uton kiegyenlitendők. Azon esetben pedig, ha a tervbe vett építkezésnél magánjogi vitás kérdések merülnek fel, a kifogást tevő fél a törvény rendes útjára utasítandó. A harmadik személyek által emelt magánjogi igények az építkezési engedélyek kiadását nem akadályozzák ugyan, azonban az építkezési engedélyekben ily esetben kimondandó, hogy a magánjogi igények birói eldöntése előtt az építtető csak saját veszélyére építhet. Minden egyéb kifogás az engedély kiadásától számítandó 8 nap alatt a főszolgabírónál érvényesítendő. Az építési engedély kiadása tárgyában hozott határozatok, az érdekelten kivül a szomszédokkal is irásbelileg közlendők, vagy előttük kihirdetendők, s azokról az elöljáróság is irásbelileg értesítendő. Ha ezek a határozatot felebbezik, a felebbezés a határozat kézbesítésétől vagy kihirdetésétől számítandó 8 nap alatt a főszolgabírónál beadandó, vagy szóval bejelentendő, a későbben beérkezett felebbezés hivatalból visszautasittatik. A főszolgabiró köteles a beadott felebbezést, illetve a vonatkozó iratokat a határozat elleni felebbezés beadására meghatározott idő elteltével a II. fokban határozni jogosult alispánhoz felterjeszteni, kinek sérelmes határozatai ugyancsak a kézbesítéstől vagy kihirdetéstől számított 8 nap alatt az 1876. VI. t.-cz. 59. §-ában meghatározott esetekben a közigazgatási bizottsághoz felebbezhetők, mely végérvényesen határoz. Az építési engedély, ha a határozat ellen felebbezés be nem adatik, a kérvény beadásától számított 30 nap alatt okvetlenül kiadandó. Az építési engedély kiadása előtt és azon esetben, ha a teljesíteni szándékolt építkezés ellen kellő időben felebbezés adatik be, az építkezés megkezdése, a felebbezés jogerejü elintézése, illetve az építési engedélynek a felsőbb hatóság által leendő kiadásáig tilos. 10. §. Ugy az építtető, mint az építkezés kivitelezésével megbízott vállalkozó a jóváhagyott építkezésnek pontos végrehajtásáért, illetve az építési engedélyben foglalt feltételek szoros teljesítéséért egyaránt felelősek. Minden önkénytes eltérésért nem csak az épitő de a mennyiben ez eltérés a háztulajdonos egyetértésével történt, az utóbbi is felelős, s a kiszabandó pénzbüntetésen kivül szükség esetében az épület vagy bizonyos részének a tulajdonos vagy vállalkozó költségére leendő lebontatása is elrendelhető. Az építkezés folyama alatt szándékba vett módosításokra az engedély ép úgy kikérendő, s enélkül az eredeti épitési engedélytől eltérni tilos. 11. §. Az épitési engedély érvénye megszűnik, ha az építkezés az engedély kiadásától számitolt egy év leforgása előtt meg nem kezdetik. III. RÉSZ. Az építkezésre vonatkozó rendszabályok 12. §. Az építkező tulajdonosok a magasabb szakismeretet igénylő nagyobb arányú építkezéseket csak a fennálló törvények értelmében erre jogosított személyekre bizhatják, kiknek nevei az épitkezés iránti kérvényben a hatóságnak bejelentendők. 13. §. Az épitést teljesítő vállalkozó felelősség terhe alatt csak jó, tartós és egészséges épitési anyagot tartozik felhasználni. Ha pedig az épület falazata nem szilárd anyagból, hanem földből készíttetik, a falak építéséhez csak érett, egészséges, humust nem tartalmazó anyag használandó. A felső földréteg egyáltalában nem alkalmazható. Ha a vert-falakhoz szükséges föld az illető beltelek területéről vétetik, az ez által képződött mélyedések 8 hét alatt más helyről hozandó egészséges földdel a földszinnel egyenlő magasságban betöltendők. 14. §. Hogy minden épület magában is fennállható legyen, az épületek egymástól legalább 4 méter távolságban építendők, vagy a szomszéd épület felé az alaptól a gerinczig zárt tűzvagy határfallal látandók el, mely fal azonban a tető sikon felül legalább 20 cmterrel kiemelendő. Náddal vagy gyé-