Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Tanulmányok - PÁLL ISTVÁN: Szabolcs megye építést szabályozó rendeletei a 19. században

kukoricagórék alját sertésólak céljára felhasználják; a fenti rendelkezés nem érintette a górék utcafélre való elhelyezését, hanem csupán egészségügyi szempontokat figyelembe véve akarta a sertés és egyéb ólakat valamint a trágyagödröket az utca közeléből eltávolítani. Az addigi építőgyakorlatot kívánta megszüntetni az a rendelet is, hogy nem engedtek új ólakat az utca mentébe építeni. A telek- ill. utca rendjét itt is szabályokkal próbálták biztosítani, akárcsak korábban. Külön intézkedtek az árnyékszék (24. §), a szemét- és trágyagödrök, valamint a kutak helyéről (25. §). Minden lakos kötelességei közé tartozott saját telke előtt az utcai gyalogjáró lehetőleg szilárd anyagból történő elkészítése (26. §), valamint a telkének egyik (mégpedig a kémény felőli) oldalon való elkészítése. (Korábban erre vonatkozó előírásokkal nem találkozhattunk). Hogy a fenti szabályrendeletben foglaltak nem valósultak meg maradéktalanul, arra az is bizonyságul szolgálhat, hogy a tíz év múlva alkotott 479/1906-os megyei építési szabályrendelet majdnem szó szerint megismételte az előbbi rendeletben foglaltakat! Függelék 1. Szabolcs vármegye közgyűlésének határozatából (1792) 6. pont. „Mivel az erdők azzal is nagyon pusztulnak, hogy a lakosok nem akarnak szokni a vályogból való épülethez, meghagyasson mindazért, hogy az erdők megtartásának, mind pedig a tűznek eltávoztatására, hogy minden lakos, ha új épületet csinál, annak falait vályogból állítsa, mert oly helyen is, ahol épületre való fa szokott adódni a lakosoknak ágasnak és paticsnak való fa adására, a földes uraság nem köteleztethetik. Nagy kárára van az erdőknek az is, hogy a lakosok kandallókban való szüntelen tüzeléssel élnek, ezért is meghagyattatik ugyan, hogy egy kis kandallót ételfőzésre tarthatnak, de mindennek legyen kívül fűtő kemencéjek, hogy azt minden gazzal befűthessék, különben a kandalló is le fog rontatni." Függelék 2. Szabolcs vármegye közgyűlésének határozatából (1819) „35-dik. Megtiltatik, hogy ennekutánna az udvaronn, úttzánn sütő kementzéket másképp ne építsenek és tartsanak, hanemha azok tapasztott kéményre, és tapasztott kerítéssel környékezve fognak építtetni. 36-dik: A' Helységekbenn, vagy azokhoz közel Kovátsszenet égetni tellyességgel nem szabad, és mind azon eszközöknek a' kémény alatt való égetése, mellyek hirtelen langal égnek, tsak a' legnagyobb vigyázás mellett engedtetik meg. 39- dik. A' perjétazúttzára vagy udvarra senki ki ne vigye, hanem tartson minden gazda az Udvaránn egy gödröt, és a' perjét először jól meglotsolvánn, abba takarja. 40- dik. A' Vermek szájánál a' tüzes perjék ne bagyattassanak. 41- dik. A' Kémény nélkül való, vagy roszsz kéményű épületekbe 's Istálókba ne tüzeljenek. 42- dik. A' Kendert, Lent kementzébe ne szárítsák. 44- dik. Minden Helységbe a' Helység minéműségéhez képest két 's több hoszszú rudakra kötött Kémény tisztító seprők tartassanak. 45- dik. Minden Helységekbenn egy 's több Ármás Bírók rendeltetvénn, ezek minden két hétbenn többed magokkal a' helybéli kéményeket vi'sgálják, és a' kormosokat tisztítsák meg, a' roszsz kéményeket, ha Adófizetőé, azonnal levonnyák, a' Nemes emberekre nézve pedig a' Bírák a' Járásbéli Szolga Bírónak jelentést tegyenek, ki által az olyan Nemes Kéményének 15 nap alatt való megtsinálására megintessen. — A' koromtól megtisztítatott kéményért büntetésül minden ember az Ármásoknak 10 xrokat fizessen. — A' Nemesek pedig, kik ezen Rendelés tellyesítésének vakmerőenn ellent állanak, Fiscalis perbe vonattassanak, és a' származható kárnak megtérítése mellett áristommal is büntettessenek. 46- dik. A' takarmányok az udvarokra, az úttzákra véggel, a' házakhoz és épületekhez közel ne rakattassanak ; és a' melyek így rakattak, azok ezen Rendelés kihirdettetésétől fogva 15 napok alatt elhordattassanak. 47- dik. Holmi gaz, szemét az úttzákra ne hányattasson. 48- dik. A' vermek égetése szeles időbenn ne essen, és nyitva ne hagyattassanak, és égettetésekkor mindég mellettek felvigyázó ember légyen. 49- dik. Olyan házakat, vagy más épületeket is, melyeknek padlások és kémények nintsen, ennekutánna semmi sorsú embernek építeni szabad nem lészen; külömbenn az ilyenek a' Szolga Bíró rendelése mellett lerontassanak. 65-dik. Az úttzán lévő vermek vágattassanak bé, és ujjakat készíttetni meg ne engedtessen." Függelék 3. Szabolcs vármegye közgyűlésének határozatából (1836) „27. Sütő Kementzéket kémények nélkül, sem udvarokon, sem útszákon építeni szabad nem lészen, a' kémény nélkül építettek pedig mindenkor a' házak, 's egyébb épületek' során kívül, a' takarmány le rakó helytől is távol tétessenek, az ezen rendelés ellenére épitettek tehát a' Helybeli Elöljárók által azonnal hányattassanak széljel, hogyha pedig az elhányást némely Nemesek akadályoztatnák, azoknak haszonvételéről az okozható károk megtérítése terhe alatt a' Járásbeli SzBíró által eleve is el tiltatván a' 23

fc pontban említett kétszeres büntetésnek meg vétele iránt rendelendő Fiscalisi perben leendő idéztelése végett jelenlessenek fel a' Nemes Vármegyére.