Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Tanulmányok - SZILÁGYI MIKLÓS: 19. századi adatoka gyomai és mezőberényinépi építészetről

lettek volna, a sertésólak viszont teljességgel hiányoznak. Az istállók indokolatlanul nagynak tetsző befogadó ké­pessége talán a fiúk külön állatállományával magyaráz­ható; a sertésólak hiánya pedig azzal, hogy a nyilván gerendavázas — szétszedhető — ólakat nem minősítették „ingatlannak": felszerelési tárgyként kezelték, s ezért hagyták figyelmen kívül. 2. A mezőberényi Harmaty János hátrahagyott vagyo­nát azért kellett megbecsülnie az elöljáróságnak (1834. november 3-án), mert özvegye újra férjhez ment. A 3/4 sessiós gazdának 1000 Ft-ra értékelték a városi portán talált épületeit („Egy ház pitarral két kamarával egy nagy Istálóval 's kisebbel szekér szinnel, deszka sertés óllal 's vájógból készült kettős sertés óllal"), és 300 Ft-ra a (nem részletezett) tanyai új épületeket. A két, beltelken álló istálló, a sejthetően legalább ilyen nagy tanyai ól, s egyéb ólak jól kihasználtnak tűnnek, mert 4 darab hat esztendős ökröt (értékük 250 Ft), 4 darab négy esztendős tinót (értékük 170 Ft), 2 darab hat esztendős tehenet (értékük 80 Ft), 6 darab lovat s darabszám nem jelölt csikókat (értékük 270 Ft), 26 öreg juhot s 12 tokjót (értékük 189 Ft), 4 sertést és 4 malacot (értékük 46 Ft) vettek fel a vagyon­összeírásba. 8 Az ingatlanok és az állatállomány értékének egymáshoz viszonyított aránya (1300 Ft és 1005 Ft) ponto­san kifejezi, hogy az épületek az állatvagyonhoz képest (a helyi felfogás szerint) viszonylag csekély értékűek voltak. 3. A gyomai Molnár István vagyonát értékbecslés nél­kül írták össze (1834. október 23-án). A minden bizonnyal módos telkes jobbágy városi portáján négy épületet külö­nítettek el az összeírok: „Kettős Ház Kamara Pintze 13 öl" [= 24,5 m]; „Szekér szin két ol egy végtibe 8 1/2 öl" [= 16 m]; „Három kis ol egy végtibe 5 öl" [= 9,4 m]; „Egy fa ol kis szin". A „kettős ház"-szerű körülírás bizonyosan szoba-i- pitvar-f- szoba beosztást jelent, a hasz­nálati tárgyakat leltározva ugyanis felsorolták a pitvarban talált eszközöket (almáriom, tetején tányérossal, üst, egy nagy és két kisebb serpenyő, 14 cseréptányér, 5 tál, 7 fa­zék, 3 szilke, 2 sótartó — mindezek vitathatatlanul konyha­müveletekre utaló tárgyak). A házzal együtt említett pince az alápincézést jelentheti; méreteire a benne talált egy-egy 10, 6,4, 3 és 2 akós hordóból következtethetünk. A szekér­színnel egy fedél alatti két istálló a szarvasmarhák és lovak elkülönítését látszik bizonyítani; a további — kisebb — ólak a sertések és a baromfiak elhelyezésére szolgálhattak. A tanyai épületek anyagáról és állapotáról így tájékoztat az összeírás: „Egy hét öles [= 13,2 m] épüllet ugy mint ház pitar és Ló istálló három ajtókkal vas hevederekkel és vas Zárral ugy mint kettő levél ajtó egy pedig körol pe­remes Az Lo istállóba egy jászol két kesken deszkából és egy ráts a kémény hátulján nintsen nád más külömben jokarban van. — Az Istálló Nyoltz öles [= 15,1 m] egy kereszt jászol benne Négy jó fűriszelt deszkából ismét egy víg jászol két fenyőfa deszkából ismét két darab jászol fa fűrészelt deszkából a tetején egy sor nád hibázik." 9 A kiseb­bik épület közös pitvarról megközelíthető lakószoba és istálló lehetett, bár az sem lehetetlen, hogy a pitvar és az ól között nem volt átjárás; a három ajtó egyike az istálló­ból a szabadba nyílt. Az egy helyiséges nagyobb istálló volt bizonyára az újabb, s az istállón tartott állatok sza­porodása indokolhatta megépítését. Az összeírt állatlét­szám azonban nem túl jelentős, nem indokolja a férő-hely ilyen jelentős bővítését. (Csak 2 darab három esztendős tinót, 1 darab három- s 1 darab egy esztendős üszőt, 5 darab lovat, 2 disznót és 2 malacot írtak össze — a férő­helyet nyilván nem ehhez az állományhoz méretezték.) A gondosan körülírt jászlak és a rács az állatok takarmá­nyozását bizonyítják (a deszka hangsúlyozása viszont azt is jelentheti, hogy az ilyen jászlak korántsem voltak álta­lánosak, ezért tűnt fel az esküdteknek). A jászol „kereszt" és „vég" jelzője az elhelyezésre vonatkozik : az előbbi a be­járattal szemben, az utóbbi az istálló rövidebb oldala mentén volt elhelyezve. 4. A gyomai Szalisznyai György 1834. április 12-én végrendelkezett. Három leányát (Zsófiát, Juliannát és Sárát) ekkorra már kiházasította; Sándor fiát „Új házzal es istállóval és rovásos kúttal" a ház részéből kielégítette, adott még neki 3 lovat, 1 „rúgott tsikót", 2 tehenet, egy „rúgott borjut", 4 jármos ökröt, 4 öreg sertést, 24 ellős juhot, 2 kost, földjéből pedig — rendelkezése szerint — 1 fertály illeti, s övé lesz a Csepüs kertben levő egy kapa szőlő fele. Kisebbik fiának, Andrásnak hagyja az „ősi funduson" levő házat s a szállást, ez utóbbiból azonban, ha az örökséget átveszi, köteles 50 Vft-t kárpótlásul a bátyjának fizetni. Mert a kisebbik fia marad vele és fele­ségével, gondoskodván eltartásukról, 2 fertályt fog örö­kölni a nevén levő földből. 10 A végrendelkező néhány év múlva bekövetkezett halála után (1837-ben) a tanács fel­értékeltette a „ház funduson és Szálláson maradt holmi­kat", minden bizonnyal a végrendelet végrehajtása köz­ben a két testvér között támadt vita miatt. Az ingatlanok becsüjéből (ha a méreteket nem is) az épületek beosztását és anyagát pontosan megismerjük : n „1° Kettős ház boros kamarával egy fedél alatt 586, — 2° Pálinka ház egy különös kamarával együtt 145, — 3° Egy sertvés ól valamennyire fából és vájóg­ból szerszámtartó kamara két szekérnek való szín, egy Lóh istálló egy fedél alatt 65, — 4° Egy tyúk ól két vájogból készült, és egy szín istálló egy fedél állat 50, — 5° Egy tölgyfábul készült kút 35, — 6° Egy esztrenga vájog falból nemigen jó 4, — 7° Egy rostélyos kapú nemigenjó állapotban kis kapuval együtt 5, — Két felőli mellette deszka kerítés 3, — Szálláson lévő épületekről való betsű 1° Egy ház Lóh istálló, szekér szín egy fedél alatt 146, — 2° Juhoknak való szín 40, — 3° Egy istálló, két víg jászollal és egy artzaljá­szoll 160, — [összesen 1339, —]* A „kettős ház" itt is szoba+pitvar-f- szoba osztást jelent. Feltűnően értékes (az ólakhoz képest) a „pálinka ház", szokatlan a három kamra, illetve az istállók ilyen meg­osztottsága. A városi portán levő esztrenga a fejős juhá­szától, a tanyai juhszín (értéke miatt esetleg szilárd falú épület!) a nem-fejősök teleltetését szolgáló épület lehetett. A „tölgyfából készült kút" körülírás alkalmasint nem az ágasra-kútgémre, hanem a gödör bélelésére és a kávára vonatkozik. A tanyai szoba+istálló-f szekérszín osztású épület bizonyosan itt is a korábbi, avultabb, s az újabb

Next

/
Thumbnails
Contents