Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Tanulmányok - SZILÁGYI MIKLÓS: 19. századi adatoka gyomai és mezőberényinépi építészetről

lettek volna, a sertésólak viszont teljességgel hiányoznak. Az istállók indokolatlanul nagynak tetsző befogadó képessége talán a fiúk külön állatállományával magyarázható; a sertésólak hiánya pedig azzal, hogy a nyilván gerendavázas — szétszedhető — ólakat nem minősítették „ingatlannak": felszerelési tárgyként kezelték, s ezért hagyták figyelmen kívül. 2. A mezőberényi Harmaty János hátrahagyott vagyonát azért kellett megbecsülnie az elöljáróságnak (1834. november 3-án), mert özvegye újra férjhez ment. A 3/4 sessiós gazdának 1000 Ft-ra értékelték a városi portán talált épületeit („Egy ház pitarral két kamarával egy nagy Istálóval 's kisebbel szekér szinnel, deszka sertés óllal 's vájógból készült kettős sertés óllal"), és 300 Ft-ra a (nem részletezett) tanyai új épületeket. A két, beltelken álló istálló, a sejthetően legalább ilyen nagy tanyai ól, s egyéb ólak jól kihasználtnak tűnnek, mert 4 darab hat esztendős ökröt (értékük 250 Ft), 4 darab négy esztendős tinót (értékük 170 Ft), 2 darab hat esztendős tehenet (értékük 80 Ft), 6 darab lovat s darabszám nem jelölt csikókat (értékük 270 Ft), 26 öreg juhot s 12 tokjót (értékük 189 Ft), 4 sertést és 4 malacot (értékük 46 Ft) vettek fel a vagyonösszeírásba.

8 Az ingatlanok és az állatállomány értékének egymáshoz viszonyított aránya (1300 Ft és 1005 Ft) pontosan kifejezi, hogy az épületek az állatvagyonhoz képest (a helyi felfogás szerint) viszonylag csekély értékűek voltak. 3. A gyomai Molnár István vagyonát értékbecslés nélkül írták össze (1834. október 23-án). A minden bizonnyal módos telkes jobbágy városi portáján négy épületet különítettek el az összeírok: „Kettős Ház Kamara Pintze 13 öl" [= 24,5 m]; „Szekér szin két ol egy végtibe 8 1/2 öl" [= 16 m]; „Három kis ol egy végtibe 5 öl" [= 9,4 m]; „Egy fa ol kis szin". A „kettős ház"-szerű körülírás bizonyosan szoba-i- pitvar-f- szoba beosztást jelent, a használati tárgyakat leltározva ugyanis felsorolták a pitvarban talált eszközöket (almáriom, tetején tányérossal, üst, egy nagy és két kisebb serpenyő, 14 cseréptányér, 5 tál, 7 fazék, 3 szilke, 2 sótartó — mindezek vitathatatlanul konyhamüveletekre utaló tárgyak). A házzal együtt említett pince az alápincézést jelentheti; méreteire a benne talált egy-egy 10, 6,4, 3 és 2 akós hordóból következtethetünk. A szekérszínnel egy fedél alatti két istálló a szarvasmarhák és lovak elkülönítését látszik bizonyítani; a további — kisebb — ólak a sertések és a baromfiak elhelyezésére szolgálhattak. A tanyai épületek anyagáról és állapotáról így tájékoztat az összeírás: „Egy hét öles [= 13,2 m] épüllet ugy mint ház pitar és Ló istálló három ajtókkal vas hevederekkel és vas Zárral ugy mint kettő levél ajtó egy pedig körol peremes Az Lo istállóba egy jászol két kesken deszkából és egy ráts a kémény hátulján nintsen nád más külömben jokarban van. — Az Istálló Nyoltz öles [= 15,1 m] egy kereszt jászol benne Négy jó fűriszelt deszkából ismét egy víg jászol két fenyőfa deszkából ismét két darab jászol fa fűrészelt deszkából a tetején egy sor nád hibázik."

9 A kisebbik épület közös pitvarról megközelíthető lakószoba és istálló lehetett, bár az sem lehetetlen, hogy a pitvar és az ól között nem volt átjárás; a három ajtó egyike az istállóból a szabadba nyílt. Az egy helyiséges nagyobb istálló volt bizonyára az újabb, s az istállón tartott állatok szaporodása indokolhatta megépítését. Az összeírt állatlétszám azonban nem túl jelentős, nem indokolja a férő-hely ilyen jelentős bővítését. (Csak 2 darab három esztendős tinót, 1 darab három- s 1 darab egy esztendős üszőt, 5 darab lovat, 2 disznót és 2 malacot írtak össze — a férőhelyet nyilván nem ehhez az állományhoz méretezték.) A gondosan körülírt jászlak és a rács az állatok takarmányozását bizonyítják (a deszka hangsúlyozása viszont azt is jelentheti, hogy az ilyen jászlak korántsem voltak általánosak, ezért tűnt fel az esküdteknek). A jászol „kereszt" és „vég" jelzője az elhelyezésre vonatkozik : az előbbi a bejárattal szemben, az utóbbi az istálló rövidebb oldala mentén volt elhelyezve. 4. A gyomai Szalisznyai György 1834. április 12-én végrendelkezett. Három leányát (Zsófiát, Juliannát és Sárát) ekkorra már kiházasította; Sándor fiát „Új házzal es istállóval és rovásos kúttal" a ház részéből kielégítette, adott még neki 3 lovat, 1 „rúgott tsikót", 2 tehenet, egy „rúgott borjut", 4 jármos ökröt, 4 öreg sertést, 24 ellős juhot, 2 kost, földjéből pedig — rendelkezése szerint — 1 fertály illeti, s övé lesz a Csepüs kertben levő egy kapa szőlő fele. Kisebbik fiának, Andrásnak hagyja az „ősi funduson" levő házat s a szállást, ez utóbbiból azonban, ha az örökséget átveszi, köteles 50 Vft-t kárpótlásul a bátyjának fizetni. Mert a kisebbik fia marad vele és feleségével, gondoskodván eltartásukról, 2 fertályt fog örökölni a nevén levő földből.

10 A végrendelkező néhány év múlva bekövetkezett halála után (1837-ben) a tanács felértékeltette a „ház funduson és Szálláson maradt holmikat", minden bizonnyal a végrendelet végrehajtása közben a két testvér között támadt vita miatt. Az ingatlanok becsüjéből (ha a méreteket nem is) az épületek beosztását és anyagát pontosan megismerjük :

n „1° Kettős ház boros kamarával egy fedél alatt 586, — 2° Pálinka ház egy különös kamarával együtt 145, — 3° Egy sertvés ól valamennyire fából és vájógból szerszámtartó kamara két szekérnek való szín, egy Lóh istálló egy fedél alatt 65, — 4° Egy tyúk ól két vájogból készült, és egy szín istálló egy fedél állat 50, — 5° Egy tölgyfábul készült kút 35, — 6° Egy esztrenga vájog falból nemigen jó 4, — 7° Egy rostélyos kapú nemigenjó állapotban kis kapuval együtt 5, — Két felőli mellette deszka kerítés 3, — Szálláson lévő épületekről való betsű 1° Egy ház Lóh istálló, szekér szín egy fedél alatt 146, — 2° Juhoknak való szín 40, — 3° Egy istálló, két víg jászollal és egy artzaljászoll 160, — [összesen 1339, —]* A „kettős ház" itt is szoba+pitvar-f- szoba osztást jelent. Feltűnően értékes (az ólakhoz képest) a „pálinka ház", szokatlan a három kamra, illetve az istállók ilyen megosztottsága. A városi portán levő esztrenga a fejős juhászától, a tanyai juhszín (értéke miatt esetleg szilárd falú épület!) a nem-fejősök teleltetését szolgáló épület lehetett. A „tölgyfából készült kút" körülírás alkalmasint nem az ágasra-kútgémre, hanem a gödör bélelésére és a kávára vonatkozik. A tanyai szoba+istálló-f szekérszín osztású épület bizonyosan itt is a korábbi, avultabb, s az újabb