Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
Közlemények - JANOVICH ISTVÁN: A kártékony rovarok bioaktiv anyagainak felhasználása az ellenük való védekezésben
gères alakú drótketrec került, melyet alul és felül, kivehető parafa korong zárt le. A felső korong közepén 3—4 cm hosszú üvegcső nyúlt a ketrecbe. A ketrecben elhelyezkedő alsó végét vattadugó zárta el, erre cseppentették a mézes vizet (1 dl vízhez 2—3 csép méz), b.) A másik csapdatípus három egymással 120 fokos szöget bezáró 15X15 cm-s fémlemezből készült. Itt is azonos méretű ketreceket alkalmaztak. Az utóbbi csapdatípusoknál nagyobb volt a fogási eredmény. A csapdákat a földfelszíntől 150—170 cm magasságban függesztették ki. 24 Pl. a Tribolium Confusum (amerikai burgonyabogár) nem azonos a hozzánk behurcolttal, számára a javasolt táplálkozást kiváltó stimulator a maltoz — maltóza, a malátacukor mely a növekedő növényi részekben dúsul fel (pl. burgonyacsíra!) Itt mint redukáló cukor funkcionál. (BIOLÓGIAI ... 1978. IV. 356.). 25 1977-ben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központja egy országot átfogó vizsgálatot indított be a sex-feromonok mezőgazdasági hasznosítása ill. használhatósága miatt. A vizsgálat lefolytatását, körülményeit, és a résztvevő intézményeket egy nagy átfogó dokumentumban jelentette meg a hivatkozott minisztériumi szervezet. A vizsgálatban közreműködtek: MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, REANAL Finomvegyszergyár, József Attila Tudományegyetem Szerveskémiai Intézete (Szeged), Hajdú megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, MÉM NAK Gesztenyevédelmi Laboratóriuma, MÉM NAK Rovartömegtenyésztési Laboratóriuma Szabolcs megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Vas megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, Veszprém megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, Fejér megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, MÉM NAK Biológiai Védekezési Laboratóriuma. (Vö.: SEPRŐS Imre (szerk., 1978.). 26 A verbenol királis-alkohol, feltehetőleg a verbenol olajhoz hasonló fűszeres csalogató illattal. A (+) -cisz-verbenol szerkezeti képlete: 26. -CH. A (+) -tranoz verbenolnak az alul levő H + és OH -nok helyet cserélnek. (Vö.: NYIKITYIN, 1955. 428—429.). 27 Lásd: RÉDEINÉ, SARKADI Éva — SIMONIDESZ Vilmos, 1982. 310. Alfa-pinén: Ipszdienol: 27 b anyag. Oldószerek, lágyítók (terpentin) rovarírtószerek alkotóeleme. 28 3 — hidroxi — 3 — metil — bután — 2 -on. A szakirodalom részletesebb leírást nem közöl : SZILÁGYI György — TÓTH Miklós, 1978. 27—29. 29 A multilus összetételében szereplő komponensek: a) multistriatin; vagy másként (—) a multisztiatin b) heptanol; tulajdonképpen négy alapvető heptanol típust ismerünk. Az 1 — heptanol : H 3 C — (CH 2 ) 5 — CHOH; a 2 — heptanol : H 3 C — (CH 2 ) 4 — CH(OH) — CH 3 és így tovább (a kapcsolódó szénatom számozása mindig hátulról előre halad.) Növényi gumók, olajok alkotórészei, lakkoldószerek. 29. ' 0 c> c) A harmadik komponens a kubebén. (Vö.: RÉDEINÉ, SARKADI Éva — SIMONIDESZ Vilmos, 1982. 316.) 3 — heptanol alifás szerkezetű anyag 30 A (—) — 4 — metil (mint 29. jegyzet) : 30 H 3 C CH, OH 31 SZIRÁKI György — TÓTH Miklós, 1979. és VÉGH Antal 1963. : A gyapjaslepke — (Lymantria dispar L), mely nagy károkat okoz a lomberdők területén, szekferomonja is ismert. Ez a dispalure nevet viseli. Éppen ez utóbbi segítségével sikerült a kontrolálás. 32 A hangyák állkapcsi mirigyének két hatáskomponense RÉDEINÉ, SARKADI Éva — SZMONIDESZ Vilmos, 1982. 288. 32.a C0OH Az alfa — pinén a természetben a tűlevelű fákból nyerhető illóolajokban fordul elő. (Az alfa pinén több mint 400 fafajban.) Terpentinre emlékeztető bőrt és nyálkahártyát izgató 32.b
