Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Közlemények - JANOVICH ISTVÁN: A kártékony rovarok bioaktiv anyagainak felhasználása az ellenük való védekezésben

Proteinek egyszerű fehérjék, melyek hidrolízisekor csak aminosavak keletkeznek. Ilyenek pl. az Albuminok és tjás fehérjébe (ovalalbumin) részben (szérumaibumin) tejben (laktalbumin) gabona ill. hüvelyes magvakban fordulnak elő. 5 A vedlési hormont a szakirodalom (Moulting Hormone) MH rövidítéssel jelöli, de előfordul a bábozódási-, növekedési-, metamorfózis-, vagy protax hormon elnevezés is (Vö. : 4. jegyzet). 6 Protorax — mirigy.: a középsorban elhelyezkedő páros szerv. A vedlés szabályozója. (URÁNIA ... 1975. 15.) 7 Ekdizon: A BUTENANT és F. KARLSON izolálta, mint kristályos anyagot 1954-ben és 1965-ben a szerkezetét is sikerült kideríteni (Vö.: BIOLÓGIAI ... 1975. I. 528). CH-CH-CK-CH» • z A szteroidok az ún. szterán vázas vegyületek a szervezetek különlegesen fontos, természetes, bonyolult vegyületei. (Vö. : BIOLÓGIAI ... 1978. 207—208). 8. R ésQ=CH

3 csoportok Az alábbi hét csoportba szokták besorolni ezeket: 1. szterinek, 2. epesavak, 3. szívre ható glikozidok és varangymérgek, 4. szteroid szaponinok, 5. ivari hormonok, 6. a mellékvese kéreg hormonjai, 7. szteroid alkaloidok. A szteroidok kivétel nélkül az alábbi általános képlettel jellemezhetők: Az egyes szteroid csoportok eltérő jelleműségét a Z jellege szabja meg. 9 A corpora allata az átalakulással fejlődő rovarfajoknál található meg. A nyelőcső két oldalán helyezkedik el. Alakilag kerekded vagy kissé megnyúlt formájú. A bennük termelődött hormon sokirányú hatása közül kiemelkedik az egyed átalakulását szabályozó tendenciája (Vö. : BIOLÓGIAI ... 1975. 385.). 10 Ma még problematikus e hormonok szervezetbe juttatása, nem is beszélve arról, hogy a megfelelő és állandó fejlettségi állapotot folyamatosan figyelemmel kell kísérni mert ez a hatékony beavatkozás alapja. Ha sikerül e vegyületek kevésbé bomlékony hatóanyag válfajainak kidolgozása, akkor azt mint környezeti kezelőszert is alkalmazhatnánk persze — éppen a gazdaságosság miatt — csak kis-, a fertőzöttség által határolt területeken. A múzeumi raktárak mikrokörnyezete szempontjából a megfelelő rovarfajokhoz kidolgozott JH tehát, mint a jövő egyik állagmegóvó módszere rnindenképpen számításba veendő. (Vö. : RÉDEINÉ, SARKADI Éva — SIMONIDESZ Vilmos, 1982. 159.). 11 Az izoprén: 2 — metil — 1,3 — butádén: 11 CH

3 H

2

C = C—CH = CH

2 ill. a diénekhez tartozó, nem állandó, könnyen oxidálódó szénhidrogén. 34 °C-on forr. Alkohollal és éterrel oldható, vízzel nem. Sok természetes anyag (terpének, szteroidok, kaucsuk) alkotórésze (NEUMÜLLER, Otto-Abrect 1982. II. 638.). 12 Terpének: gyűjtőfogalom alatt kb. 400 féle kellemes, aromás illatú anyagokat értjük. Az izoprénekből levezethető vegyületek C

10 — egységekből épülnek fel. A bonyolult ciklikus vegyületek az illatszer iparban is fontosak. 12.a ß —Ocimen 12.b Bornan 12c kámfor pi. Előbbiekből származtathatók a szeszkivterpének (szeszkvi a latin nyelvből származó számjelzős előtag, jelentése: „másfél"). Az izoprén szabály szerint [C

15

H

24 = (C

5

Hg)3] értékelhetők. Növényi anyagcsere „hulladékanyagai", ill. „illóolajok összetevői". Úgynevezett „illatrögzítő" fiziológiás hatásuk miatt biológiailag rendkívül fontosak. Vö. : NEUMÜLLER, OttoAbrect 1982. U. 29. és 726., továbbá IV. 397. és 597.) A szeszkviterpének az izoprén vázas vegyületek legváltozatosabb csoportját alkotják. Szerkezetileg lehetnek: aciklusosak — nyíltláncúak pl. farnezol C

15

H

2s

O színtelen 1Id