Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
Közlemények - JANOVICH ISTVÁN: A kártékony rovarok bioaktiv anyagainak felhasználása az ellenük való védekezésben
— A fenyőilonca feromon az eredmények alapján perspektivikusan felhasználható készítménynek látszik. — A gyapjaslepke feromonok közül az amerikai és a román készítmények a legkedvezőbbek, a magyar gyengébb. — A szovjet, amerikai, olasz és román keleti gyümölcsmolyferomonok minden tekintetben egyenértékűek és kifogástalanok, de nem szelektívek. Nagyüzemi alkalmazásra még nem javasolhatók. — Az amerikai és francia kukoricamoly feromonok a kártevők rajzásdinamikájának megfigyelésére nem alkalmasak. — Az amerikai szilvamoly feromon jó attraktáns, de nem szelektív így nagyüzemi felhasználásra nem javasolható. Az 1977-es évig rendelkezésre állt tapasztalatok birtokában azt a megállapítást szűrték le a kísérlet vezetői, hogy az inhibitorokkal és feromonokkal végzett védekezési kísérletek eredményei biztatóak, de szelektivitási problémáik miatt csak kiegészítő eljárásként alkalmazhatók. „Erdőterületeken viszont önálló technológiai elemként is perspektivikus anyagai lehetnek az integrált növény védelemnek". 2. Aggregációs feromonok Múzeumi problémáink szempontjából igen figyelemre méltó az a témadokumentáció, melyet Dr. Szilágyi— Dr. Tóth állítottak össze: „Rovarferomonok felhasználása a növényvédelemben" címmel. A munka ugyanis az erdészeti területeken károsító néhány rovarfaj feromonjainak és feromon inhibitorainak alkalmazásával is foglalkozik. A szúbogarak — (scolytidae) elleni védekezésnél osztják VITÉ (1975) következtetéseit, mely szerint ha a szóbanforgó attraktánsokat közvetlenül csapda-fákra permetezve használják úgy azokat időről-időre el kell távolítani ellenkező esetben a környék is fertőzötté válik. (Megjegyzendő, az erdészek régebben is alkalmazták már az ún. fogó — vagy csapda — fákat mindennemű vegyszer felhasználás nélkül akkor azonban a rajzást és a betelepülést követően azt minden esetben kivágták és megfelelő helyen elégették!) A betűzőszú — (Ips typographus L) hímjeinek utóbelében akkor termelődik egy aggregációs feromon, amikor a faanyagot az állat megtámadja. Ez az anyag verbenoltransz és cisz izomérjének keverékéből áll. 26 . BAKKE (1976) mutatta ezt ki, sőt kísérletei során bebizonyosodott, hogy ha e két isomert ipsdienollal és alfa pinénnel együtt alkalmazta, ötször annyi állatot fogott (hímet és nőstényt vegyesen) mint bármely más kombináció esetén. 27 A nagy bükkszú (Xyloterus domesticus L) és a sávos fenyőszú (Xyloterus Lineatus Oliv) agregációs feromonjait FRANCE és HELM AN 1974-ben vizsgálták. Megállapították, hogy mindkét fajnál a 3-hidroxi-3-metil-bután-2-on termelődik. A vegyület 100 mg/ml levegőkoncentrációban vonzó hatású mindkét fajra nézve. 28 . CUTHBERT és PEACOK 1978-ban végzett vizsgálatai szerint a kis szijácsszú — (scolytus multistriatus M.) tömegesen csapdázható volt amennyiben heptanol: multisztriatin : kubebén — 400: 100 : 800 mikro g/nap koncentrációban bocsájtották a légtérbe. A három vegyület fentközölt arányú keverékét nevezték el multiluse-nak. 29 . A különféle kéregbogarak populációit befolyásoló feromonok hatáskomplexusaként ugyancsak kimutatták a transzverbenolt, de az összetett attraktáns komponenseinek pontos tisztázása még várat magára, hisz jellemző módon az európai szilfakéreghántó bogár (scolytus multistratus) szintén a multisztriatinra reagál, de csak abban az esetben, ha a másik hatáskomponensként viszont a (—)-4-metil-3heptanol van jelen. 30 . 5. A riasztó feromonok Alkalmazásukról kevesebb adat áll rendelkezésre. Oka nemcsak a megoldandó problémákban keresendő, hanem a kiváltott hatás természetéből is adódik. Sokkal nehezebb ugyanis az elriasztott rovarokkal kapcsolatos eredményt ellenőrizni, hisz kettős csapdázásra van szükség. Egyfelől a riasztás területén azt kell vizsgálni, hogy imágók találhatók-e ott egyáltalán és miiyen minőségűek, másrészt ugyan ezt el kell végezni a „nem riasztott" területen is. Ezt hajtották végre CAMERON és munkatársai is, 1974—75-ben, amikor mikrokapszulában jutatták ki a hatóanyagot 2,5— 15 g/hektár koncentrációban. A kezelés sikeresen gátolta a gyapjaslepke párosodását és többszörösére emelte a meg nem termékenyített nőstények arányát a kontrolterülethez képest. 31 . A praparatív kémia attraktánsokkal végzendő munkájának kiindulása legtöbbször a természetadta alapvegyület, melyet az illető rovarfaj egy-egy szervéből kell kivonni. Ezt a bravúrt hajtotta végre három japán kutató (1978 T. NAKAI—T. M M1MURA—T. KURAKOWA) is amikor hangyák állkapcsi mirigyváladékából két olyan vegyületet is sikerült meghatározniuk (több más azonosított, de hatástalannak bizonyult komponens mellett), melyek együttes, megfelelő arányú keveréke a faj más egyedeire riasztólag hatott. 32 . Feltételezhető, hogy a hangyák mellett a termeszekre és a csótányfélékre is kiterjeszthető lesz a riasztóferromonokkal való védekezés módszere. III. Összegezés Norvégiában és Svédországban a nemzeti jövedelem tetemes részét adja a fakitermelés. Egy 1979-s tájékoztatás szerint a szóbanforgó évben — az előzőkhöz képest jelentősen (gazdaságilag is mérhető módon) csökkent a rovarkár. Ezt feromonok alkalmazásával érték el. Az 1 rész ipszdienol; 7 rész ciszverbenol és 150 rész 2-metil-3-butén-2-olt tartalmazó készítményből közel 100 kg-ot használtak fel. (Tekintettel arra, hogy a szóbanforgó feromonokból általában 10—20 g/hektár anyagmennyiség szükséges, könnyen megítélhető a védekezés nagyságrendje, ül. hatékonysága is) 33 . Az itt közreadott munka pusztán vázlatos betekintést kívánt nyújtani, a legszükségesebb alapismeretek taglalásával. Az eredeti cél ugyanis: a „nem szakemberek" számára — és ebben az értelemben sem a muzeológus, sem a restaurátor még nem az — olyan rövid, átfogó tájékoztatást adni a modern kémia újabb eredményeiről, mely lehetővé teszi a figyelem felkeltést, a későbbiekben a folyamatos figyelemmelkísérést és az e vonatkozású esetleges múzeumi munkába bekapcsolódást. Nem áUnak rendelkezésemre pontos statisztikai adatok arról, hogy a műtárgyállomány hány százalékát tárolják ma Magyarországon rossz nyílászárójú raktárakban, de
