Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
Közlemények - JANOVICH ISTVÁN: A kártékony rovarok bioaktiv anyagainak felhasználása az ellenük való védekezésben
b) peptid ill. protein jellegű vegyületek : ahol a molekulasúly 10—50 000 között található. Utóbbiak az AH. típusú vegyületek zömét alkotják. 4 2. Vedlési homonok (Ekdizonok) 5 . A vedlési hormon a protorax-mirigyben termelődik. 6 Szerepe a vedlés beindítás, szabályozás, ezért a rovarok különféle fejlődési alakjainak vérében (lárva, báb, imágó) másmás koncentrációja található meg. Főszerephez a bebábozódáskor ill. az ezt követő vedlés idején jut. Minden más élettani stádiumban történő túladagolás esetén továbbfejlődésre alkalmatlan egyedek jönnek létre. A kristályos formában elkülönített vedlési hormont ekdizon-nak nevezték el. 7 Számos rokonvegyület ismert, sőt a növényi szervezetekből is sikerült kivonni nagy hatású ún. fitoekdizonokat, de felhasználási lehetőségük erősen korlátozott. Ez a bonyolult kémiai szerkezetből adódik. Az ekdizonok ugyanis a szteroidokhoz tartoznak. 8 Az alkalmazás szempontjából a szakemberek úgy vélik, hogy a legelőnyösebb megoldást bizonnyal azoktól a vegyületektől várhatnánk, melyek nem szteránvázasak, s mint egyszerűbb szerkezetűek és anti-hormonhatásúak a gyors beavatkozást tennék lehetővé. Természetesen ezek az anyagok elsősorban inkább a növényvédelemben hasznosíthatók majd. 3. Természetes, juvenális hormonok (JH) A rovarélettan szempontjából fontos ún. juvenális hormonokat egy speciális szerv a corpora allata termeli, ezek is a véráram útján jutnak el rendeltetési helyükre. 9 Az e típusba tartozó hormonok közül néhány szintén inszekticidként fogható fel, ha azokat a rovarfejlettségi állapotnak ellentétes módon alkalmazzák. A JH-k a rovarok testfolyadékában legnagyobb mértékben a korai, lárvavedlések időszakában mutathatók ki, mert így akadályozzák az időelőtti vedlést. Amennyiben már érett — vedlésre kényszerült — lárva szervezetébe JH-t juttatnak, úgy ez a folyamat túl későn következik be. Ennek az lesz az eredménye, hogy mind a testi felépítés, mind pedig a belső szervek kialakulása szempontjából az egyedek korcsokká, életképtelenekké válnak. 10 A természetes eredetű, nem több gyűrűs szerkezetű juvenilis hormonok tulajdonképpen három izoprénegységből felépülő vegyületek 11 , melyek a szeszquiterpénekkel mutatnak rokonságot 12 . 3/a. Juvenális hormonológok Az eddig tárgyalt természetes, juvenális hormonok laboratóriumi-ipari előállítása igen bonyolult felszereléseket, több műveletsoros kémiai szintéziseket igénylő feladat s emiatt rendkívül költséges. A problémák kiküszöbölésére a kutatók azonos hatású, ám egyszerűbb szerkezetű vegyületek előállításában keresték és keresik a megoldást. így vált lehetségessé, hogy jelenleg már több százra tehető a mesterségesen előállított juvenális hormonanalógok száma. 13 . A napjainkig forgalomba került juvenális hormonanalógok közül példaként egyet kiemelve — mert ez volt egyben a leghatásosabb is — az altozid-ot mutatnánk be. A készítményt a szarvasmarhák istállói itatóvizébe keverték napi 0,7 mg/dm 3-s koncentrációban. Az összetétel 100%-os hatással pusztította el a legyeket, ugyanakkor a hosszabb idejű megfigyelés alatt tartott szarvasmarhákon semmiféle egészségkárosodást nem mutattak ki. Az altozid a hím legyek sterilizálásának révén fejtette ki hatását 14 . 3.b. Antijuvenilis hormonok A rovarfajok befolyásolását célzó kutatások között a juvenális hormonhatások kimutatása mellett az antijuvenális hormonhatások felfedése is fontos szerepkörű. Mivel a bioaktiv hatóanyagok kutatási területének ez a legfiatalabb —• ún. negyedik generációs — ága, természetes, hogy még csak a kezdeti lépéseket teszi meg, így kevés adat áll rendelkezésünkre. Példaként mégis szeretnénk egy érdekességet bemutatni. Az Ageratum houstonianum nevű növényből sikerült antijuvenális hormonkivonatot készíteni. Az irodalomban precocén 1 és precocén 2-nek nevezett hormonokat, ha a második ill. harmadik lárvaállapotot elért egyeden alkalmazzák, úgy az koraéretté, további fejlődésre képtelenné válik. 15 Amint e hormontípusok nevében is benne van, e bioaktiv anyagok szervezetbeni funkciója végül is a juvenális hormonhatás ellentettjeként működik, de a kérdés ennyire nem egyszerűsíthető le, mert az élőszervezet maga teremtette bioaktiv anyagai bonyolult kölcsönhatásban állnak egymással. Előbbiekből következik, hogy jónéhány antijuvenálisnak vélt vegyület nem az elvárások szerinti hatásmechanizmust adta. B) Feromonok „Az alapproblémák — fogalmak „c. fejezetben már ismertettük a P. KARLSON által meghatározott feromon definíciót, mely szerint ezek az egy faj egy egyede által kiválasztott olyan kommunikációs anyagok, melyek egy azonos faj másik egyedéből valamilyen sajátos viselkedési, fiziológiás választ váltanak ki. Az élővilág e kommunikációs biokémiai anyagai igen sokféle szerepűek s e szerint más-más fiziológiás reakciók kiváltására alkalmasak. Nyilvánvaló, hogy e bioaktiv anyagok által éltrehívott különféle válaszadások mesterségesen, megfelelő módon szintetizált kémiai anyagokkal is előidézhetők. A rovarok feromonjait — hisz más állatoknál is léteznek e bioaktiv anyagok — a hasznosításukra még alig történt kísérlet — hatásuk szerint WILSON a következőképpen osztályozta: a) elsődleges vagy primer b) másodlagos vagy szekunder feromonok. Előbbiek egy hosszabb periódust követően váltanak ki válaszadást, ugyanis a fiziológiás reakció lefolyása időben elhúzódó. Utóbbiak hatása gyors, ezért hirtelen bekövetkező viselkedésbeli választ váltanak ki. A kutatás zömmel ezen utóbbi területen folyik, hisz adott esetben így gyorsabb eredményekre lehet jutni. A szekunder feromonok : 1. szexuális vagy szex2. riasztó3. nyomkövető — v. jelző — ill.
