Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)
Közlemények - JANOVICH ISTVÁN: A kártékony rovarok bioaktiv anyagainak felhasználása az ellenük való védekezésben
er 2. kép. A rovar agydúcának, garat alatti dúcának vázlatos szerkezete. Dorzális nézet. (Dr. Megyesi— Dr. Török— Dr. Wéber: Általános Álattan. II. kötet. Kézirat. Tankönyvkiadó, Budapest, 1963. p. 231. 1. ábra.) o = ocellus, g = gombatest, k — központitest, ö = összetett szeg, lg = lamina ganglionális, me = medulla externo, mi = medulla interno, Ii = labiális ideg, ao = aorta, kc = külső cbiasma, bc = belső chiasma, lt = látókomisszúra, v — ventrális test, cs = csápideg, ca = corpora allata, ny = nyelőcső, md = mandibularis dúc, mxd = maxilláris dúc, ld = labiális dúc. bogarakon, fadarazsakon és hangyákon; rágó lepkéken: nyaló, ill. nyaló-szívó fordul elő. A pont és összetett szemek felül ill. oldalt helyezkednek el. A tor (thorax) három szelvényből áll, ezek mindegyikén 1—1 pár láb ízesül s a közép ill. utótoron erednek a szárnyak. (Előfordulnak szárnyatlan alakok is. A szárny rendszertani bélyeg.) A potroh (adromen) több szelvényből összeolvadt testtáj, melyen az ivarfüggelékek (pl. fadarázs tojócsöve) találhatók. Érzékelés. Az idegrendszer központja a két feji dúccsomó. Az ingerületvezetést a fej-tori- és potrohszelvényekben levő dúcpárok és az ezeket összekötő idegenfonalak oldják meg. Továbbítják a szem, a tapintás és az ún. bőrérzékszervek által felvett ingereket. Utóbbiak a köztakarón ill. a test pólusaiban elhelyezkedő speciálisan átalakult hámsejtek. Legtöbb a feji részen található éspedig a csápokon ill. a száj szerveken. A felsorolás sorrendjében a szaglás, a tapintás, ízlelés szervei. A csápok különleges antenna szerű felépítésük miatt, mind a három fő élettevékenységben az élelem és párkeresés, valamint az utódgondozás mechanizmusában fontos szerepet kapnak. Az ingerek felfogásának ez a fő szerve, így a feromonok által közvetített ingereket is ez regisztrálja. A csápokon speciális receptorok sorakoznak igen nagy számban. Egy-egy receptor a kémiai anyagok 1—1 molekuláját képes külön-külön izolálva érzékelni. A maga nemében igen tökéletes függelék. (2. és 3. kép) A hangérzékelés is részben a csápokon ill. a test különböző tájain előforduló halló szervek segítségével történik. A hangadás a párkeresés egyik formája. Ezzel találkozunk a kopogóbogaraknál is, melyek a leggyakoribb múzeumi kártevők közé tartoznak. Táplálkozási és nemi szervek. A rovarok tápcsatornája három szakaszból áll: elő-, közép- és utóbélből. Az elő és utóbél kitin burkolatú, ez a vedlésben is részt vesz. Az előbélbe a szájnyílás mögött csatlakozó nyálmirigyek, és az utóbélbe csatlakozó malphyghy edények (kiválasztó szervek), valamint az ugyanitt elhelyezkedő ivarszervek (a rovarok váltivarúak) mind termelnek kommunikációs anyagokat is! A potrohban levő páros ivarmirigyekhez páros szervek csatlakoznak és egyetlen kivezető csőben egyesülve nyúlnak ki abból. Keringési- és légző szervek. A keringési rendszer fejletlen, zárt, a vér oxigént nem szállít. A légző „szervek" feladatát a légcsőrendszer látja el. A toron és a potrohon elhelyezkedő légzőnyílásokon át veszik fel a levegő oxigénjét, mely bonyolult és dúsan elágazó csőhálózaton át azt közvetlenül a rendeltetési helyekre szállítja. b) Fejlődés, szaporodás, életmód A rovarok nagy többsége ivarosán szaporodik. A farontó rovarok is csak a párosodást követően képesek megtermékenyített petét lerakni. A petéből kibúvó álca állapotot — amennyiben nem hasonlít a kifejlett rovarra — sok rovar-
