Kecskés Péter (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közleményei 4. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

Közlemények - KATONA GYULÁNÉ: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményei

E gyűjteménybe kerülnek besorolásra, a hazai és kül­földi, helyben megőrzött műemlékek, regionális szabad­téri néprajzi múzeumokra és gyűjteményekre vonatkozó dokumentumok is. A gyűjtemény állománya főbb csoportosításban : : Megye Lakó­ház Kö­zös­ségi ép. Gaz­dasági ép. Népi ép. Tanya­kut. Prés­ház­pince Baranya 23 11 11 6 14 BAZ 151 7 35 26 — 20 Bács-Kisk. 43 9 10 30 15 3 Békés 35 6 21 2 14 — Csongrád 31 2 4 6 10 — Fejér 5 1 — 1 — 11 Győr-Sopr. 160 15 59 11 1 10 Hajdu-Bih. 54 — 8 3 3 2 Heves 19 — 5 5 — 13 Komárom 1 — — 1 — 3 Nógrád 6 2 2 10 — 11 Pest 40 6 3 14 9 8 Somogy 36 1 17 5 — 20 Szolnok 32 5 11 6 10 — Szabolcs-Sz. 36 9 45 16 — 1 Tolna 14 — 8 3 3 7 Vas 28 5 13 7 1 18 Veszprém 97 26 10 23 10 64 Zala 17 28 20 3 8 73 II. A Múzeumtörténeti gyűjtemény archiválja a Szabadtéri Néprajzi Múzeum építésének és üzemelésének kapcsán készült és rögzített tevékenységet, valamint a múzeum életével, történetével kapcsolatos eseményeket. A fentiek értelmében ide kerülnek besorolásra a Szabad­téri Néprajzi Múzeum tájegységeinek telepítési tervei, ki­viteli tervek, s a múzeum létesítésével, beruházására vonat­kozó dokumentumok. Ugyancsak itt kapnak helyet a restaurálási, konzerválási munkamódszerek anyagai, restaurálási munkanaplók. Külön egységet képeznek a múzeum történetére vonat­kozó feljegyzések, kiállítások, forgatókönyvek, bemutatók, konferenciák, sajtófigyelők, közművelődési tevékenységek anyagai és dokumentumai. 14 E gyűjtemény őrzi a múzeum kutatóinak a tudományos feladatok során készített kéziratait, szakcikkek, tanulmá­nyok nyomtatásban meg nem jelent munkáit. Becses anyagai e gyűjteménynek a múzeum létesítésével kapcsolatos dokumentumok közül pl. a Szabadtéri Nép­rajzi Múzeum tervpályázati, vagy az első kiállítás építésé­vel, megnyitásával kapcsolatos iratok. III. A Múzeumi objektumok dokumentációinak gyűjte­ménye, a múzeum számára megvásárolt, áttelepített, vagy másolatban elkészített építmények számára létrehozott gyűjtemény. Az építmények a vétel után külön e célra rendszeresített épületleltárkönyvben kerülnek nyilvántartásra. Ettől kezdve minden egyes objektum dokumentációja — a munkálatok sorrendjében — az épület sorszámával azonos leltéri számon kerül a gyűjteménybe. így az adás­vételi szerződéstől kezdve, az épületkiválsztás, néprajzi gyűjtés, felmérések, rajzok, tervek, műszaki leírások, bon­tási dokumentációk, néprajzi újraépítési javaslatok, be­rendezési tervek, berendezési nyilvántartók stb. egy egysé­get képeznek. 15 De a már berendezett, megnyitott épületek minden további üzemeléssel, restaurálással stb. kapcsolatos anyaga is ide lesz csatolva. IV. Történeti adatgyűjtemény. Az anyag a tájegységi igényeknek megfelelően az ország különböző levéltáraiból került kigyűjtésre, és különböző inventáriumok, jobbágyi élet írásos dokumentumai, licitációk, összeírások stb. másolatait tartalmazza. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos munkájának településtörténet, életmódkutatás, lakáskultúra, gazdálkodás történeti kutatása számára azon­ban elsődleges forrásanyagok. 16 V. Térkép gyűjtemény. A 18. és 19. századi országos felmérések, nagyrészt kéziratos térképek, jellegükben pedig történeti, közigazgatási, úrbérrendezési, agrártörténeti tér­képek másolatait tartalmazza. 17 Az Adattár gyűjteményeinek anyaga a számok tükrében: Népi építészeti-, Múzeumtörténeti-, és Doku­mentáció gyűjtemény összesen 2550 tétel Történeti gyűjtemény 3227 tétel Térkép gyűjtemény 969 tétek b) Fotótár A Fotótár gyűjteménye két fő csoportra oszlik: I. Fényképnegatív gyűjtemény II. Diapozitív gyűjtemény Mindkét gyűjtemény anyagának nagy része az Adattár gyűjteményeihez kapcsolódik, ennek megfelelően a felvé­telek nagy százaléka népi építészeti objektumok felvételeit tartalmazza, ezáltal a népi építészeti adatbank egyik bázisa. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum saját építményeiről készült felvételek az építmények bontását és építését is dokumentálják, ezáltal építéstechnikai szempontból is elsőrendű fontosságúak. Ugyanúgy megtalálhatók a múzeumtörténeti dokumen­tációkhoz kapcsolódó, valamint a közművelődési tevé­kenységet rögzítő felvételek. A negatívtár népi építészeti gyűjteményét gazdagítja, Tóth János (1900—1978) népi építészeti dokumentumaihoz tartozó, mintegy ötezer db felvétel. Szép számmal őrzi e gyűjtemény a múzeum munkatár­sának Szabó Jenőnek (1930—1980) már „pótolhatatlan értékű, megismételhetetlen" felvételeit, melyek nem csak néprajzi és népi építészeti értékük, hanem művészi kvali­tásuk miatt is becsesek. Az Adattár és Fotótár gyűjteményei földrajzi, tematikai és szerzői utalóval vannak ellátva. Az átcsoportosítás után a gyűjteményekhez igazodva új utalók készültek, s a tematikus mutatók csoportosítása, már az adatbank szempontjaihoz igazodik. 18 A Fotótár gyűjteményeinek gyarapodása és száma: Év Tárgyévi Tárgyév XII. 31-én gyarapodás a gyűjtemény db száma Negatívtár: 1973 -ig 21 674 1974 2940 24 614 1975 3598 28 212 1976 2784 30 996

Next

/
Thumbnails
Contents